Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

térképe maradt fenn, amelyen a Dunántúl középső vidékét rajzolta meg a Balatontól dél felé a Dráváig és Dunáig, s főleg a Sárvíz és Sió mellékét ábrázolta. Nem részletes és nem matematikai munka, de e terület vízrajzának legkorábbi ábrázolása. Kovács az 1760-as évek közepén halt meg.

268. Kovács Sándor. Egyike első vízimérnökeinknek, Mikoviny kortársa. 1738-ból van a következő, vízrajzilag igen becses történelmi emlékünk: -Ezen felső Delineatio Geszt nevű helségnek az ő Mappája ... Az alsó Delineatio Páldi helségnek az ő Mappája.. .<< Egy lapon van a két térkép és a Dudvág folyó eredeti állapotban levő egyik szakaszát is ábrázolja egy igen korai -canalis«-sal együtt.

269. Kovatsek Antal. Kamarai mérnök vagy pedig erdész lehetett, mert főleg marosmenti erdőségeket térképezett. 1818-ban Ma- gyarcsanád környékén felvételezett.

270. Kovatsits Vladimir. 1810-ben született Zomborban, s oklevelét 1833. március 2-án adta ki neki az Institutum. Mint okleveles mérnök 1833-ban Apatinból pályázott a Tisza-méréshez, de nincs ra adat, hogy felvették volna.

271 Köhler Sámuel. XVIII. századbeli mérnök volt. 1784-ben felvette Mateóc község (Szepes m.) határát a Poprád folyó ottani szakaszának nagyon részletes ábrázolásával, sőt már némi szabályozás nyomaival. 1778-ból maradt fenn egy térképe Szepesolaszi határáról, amelyen a Hernád egyik szakaszát valóban nagyon szépén rajzolta meg, minden kis szigetével és mellékvizeivel.

272. Köninger Gyula. 1842 körül a Tiszán vett fel hosszmetszetet Tiszaújlaktól Slankamenig 1 : 500 000 léptékben.

273 Köröskény Mihály. XVIII. századbeli kamarai mérnök volt, aki a Bácskában dolgozott. Felvette Dunacséb térképét a Duna ottani szakaszával és több, ma már névről sem ismert mederrel.

274. Keövesdy Pál. A XVIII. század vége felé Bars megye mérnöke volt. 1788-ban elkészítette megyéje térképét a Garam, Nyitra és Zsitva eredeti állapotban levő vízrajzával.

275. Kramarits István. Az Institutum anyakönyvében Kramerits néven szerepel. Oklevelét 1787. március 16-án vette ki. 1783-ban Okér körül mért. 1789-ben felvette Bogyán község határát a Duna ottani szakaszával, s igen sok ősmedret és állóvizet is ábrázolt lap- ján.

276. Kratochwilla János. Trencsénben született 1823-ban. Tanulmányait az Institutumban végezte. Első szigorlatát 1841. június 17-én, az utolsót azonban csak 1845. február 2-án tette le. 8 .

február 26-án kérte felvételét a Tisza-szabályozáshoz, illetve előbbi

73