Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

év végéig kitartott. 1849-ben résztvett a forradalmi mozgalmakban, ezért az önkényes kormány állásától megfosztotta, és Kassára helyezte útépítésre. 1850-ben visszavitték a Bácskába, a Tiszához, mint II. oszt. mérnököt. 1852-ben Katona Antallal elkészítették a Maros torkolatának Szeged alá való helyezésére vonatkozó tervet, s azt be is nyújtották. Ennek azonban ellenállott Szeged, és Pasettí miniszteri tanácsos feladta a tervet. 1853-ban nagyobb tanulmányutat tett a külföldön, amit 1864-ben és 1867-ben is megismételt, főleg a holland vízi munkálatokat tanulmányozta. 1867-ben jelent meg »A magyar Alföld hydrológiája, vízműszaki nézetek s javallatok a földöntözés érdekében« c. műve. 1867-ben elkészítette a Tisza torkolati szakasza szabályozási tervét. 1868-ban kinevezték a határőrvidéki vízügyek igazgatójának. 1869-ben résztvett a Rába és Rábca szabályozási terveinek kidolgozásában. 1870-ben az öntözőműveket tanulmányozta külföldön. 1872-ben megbízást kapott a Temes—Bega szabályozási terveinek elkészítésére. 1873-ban Mokry Endre után Képessy lett a Temes-begavölgyi Vízszabályozó Társulat főmérnöke. Egységes tervet dolgozott ki az egész Temesköz; vízügyeinek rendezésére, s a munkát 1873-ban meg is indította. Erre vonatkozó eszméit »Javaslat a Bánát közbenső vízhálózatának szabályozásáról« c. művében tette közre (1873). 1874-ben középítési felügyelővé nevezték ki . Meghalt 1876. október 25-én.

240. Kerekes József. 1795-ben született Nagyváradon. Az Insti- tutumban kapott oklevelet 1826. augusztus 12-én. 1829-ben Bács; megye mérnöke lett. Innen pályázott a Tisza-méréshez, de nincsen rá adatunk, hogy felvették volna.

241. Kéry István. 1825-ben Biharban felvételezett. 1845 őszén az Építési Igazgatóság Debrecenbe küldötte azzal, hogy a Kraszna vidékének árvizeit tanulmányozza.

242. Király Antal. Kamarai mérnök vagy erdész lehetett. A XIX. század elején a Maros környékén dólgozott, s egyik térképe Máriaradna környékének erdőségeit ábrázolja.

243. Király György. 1787. március 2-án kapott oklevelet az Institutumban. Győr megye mérnöke lett. A megye térképét megrajzolta gazdag vízrajzi anyaggal. Ez ennek a vízrajzi vidéknek első térképe, amely eredeti állapotában ábrázolja a Fertő—Hanság, Rába—Rábca vízrajzát. 1822-ben a Rábáról rajzolt értékes térképet, a Bodonhely—Győr közti szakaszt vette fel, s még ugyanezen évben hét hossz- és számos keresztszelvényt is vett fel a folyóról.

244. Király Lajos. 1805-ben született Győrött. 1827. augusztus. 29-én kapott oklevelet az Institutumból. Király György fia lehetett, s apját követte a megyei mérnöki állásban. 1830-ban Nagy

66