Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
Előszó
ELŐSZÓ A kiegyezést megelőző másfél évszázad legnagyobb magyar műszaki munkálatai a vizek felmérése, szabályozási tervek készítése, valamint kisebb területeken a szabályozások és lecsapolások megkezdése voltak. Ennek a munkának részletes története nincs megírva, részleteiben sincs feltárva. Még a Duna és Tisza szabályozásának története a legismertebb, de itt sem a felmérés műszaki részletei, hanem inkább a munkálatok szervezése, szervezete, ezeknek társadalmi és politikai vetületei. Néhány nagy vízépítő életrajzát már megírták, Vásárhelyi Pál, Vedres István, Reitter Ferenc életműve előttünk áll, de e vezető szellemek mellett sok száz névtelen mérnöknek köszönhetjük, hogy a török hódoltság megszűntével a hátrahagyott vízivilágból búzaország lett. Munkám anyaggyűjtése azzal indult meg, hogy a Magyar Tudományos Akadémia osztálya a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet keretében megbízott a levéltárak kéziratos vízrajzi térképeinek katalogizálásával. Munkám közben nemcsak a fővárosi levéltárakban és térképtárakban található régi vízrajzi térképeket ismertem meg, hanem szerzőikre vonatkozólag is sok adattal találkoztam. Ezeknek az adatoknak felhasználásával indítottam meg a vízimérnökeinkre vonatkozó anyag gyűjtését. Kutatásaimat 1954 novemberében zártam le. Munkámat 1954 december elsején nyújtottam be a Magyar Tudományos Akadémia műszaktörténeti pályázatára, melynek első díját sikerült elnyernem. A Tiszáról és kisebb mellékfolyóiról teljes feldolgozást nyújtok, a Maros és még inkább a Temesköz felmérése és vízi munkálatairól azonban csak vázlatos eredményeket közölhetek. Budapest, 1957. évi július havában Szerző 3
