Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 6. A Körösök és a Berettyó vízkömyéke
műszereit. Ettől kezdve rövid ideig Zelenka vezette a Körös-vidék szabályozási ügyeit, Huszár pedig teljesen visszavonult. Ugyanazon év december 28-án viszont Zelenka adta át a Körös-vidéki összes szabályozási ügyeket Vargha Jánosnak, maga pedig visszament Budára az Építési Igazgatóságra. Vargha ettől fogva mint »a Körösszabályozás ügyeinek központi vezetője« írta magát, de rangjában csak adjunktus-mérnök volt. Csakhamar táblabírájának választotta meg Bihar megye. 1831-től kezdve már Vargha tette jelentéseit a szabályozás menetéről az Építési Igazgatóságnak, bár Huszár továbbra is a kerület mérnöke maradt. Hermann Miksa, Bihar mérnöke, főleg a Berettyó szabályozásában vett részt. Csongrádban Schéner György tisztogatta a Tisza medrét. Vargha kiváló és pontos tisztviselőnek bizonyult, de nem volt olyan tehetséges, mint Huszár. 1831 júliusában Zichy kir. biztos értesítette, hogy a szabályozást vezető munkájával meg van elégedve, s előterjesztést is tesz, hogy nevezzék ki igazgató-mérnöknek. Munkatársai közül az 1832. év körüli időkből ismerjük az alább felsoroltakat: Kurucz András Bihar m. tb. mérnöke többnyire a Sebes-Körösön dolgozott, meg a Csiket-éren. Tóth Sámuel és Fidy Imre na- gyobbára a váradi irodában foglalkoztak a tervezési munkálatokkal, Nádasdy József a Kis-Körös Borsinál való elgátolásával küzdött. A Fekete-Köröst Szász József tisztogatta. Vargha a melléje beosztott mérnökökkel nem volt egészen súrlódásmentes viszonyban,) s többször tett ellenük jelentéseket. Inkább bürokrata volt, mint mérnöki kiválóság. 1833. február 19-én utasítást adott ki mérnökeinek a munkálatok rendjéről. Huszár inkább tudományos utasításokat írt mérnökeinek a maga idejében. Vargha vezetése idején nem sok térkép készült a Körös-vidékről. Van egy évszám és szerző nélküli térkép, amely azonban talán még Huszár idejében készült, s esetleg maga Huszár készítette. Ez a lap a Gyula, Gyulavári, Doboz községek közti területen a Fekete- és Fehér-Körös vízrajzán kívül a Sebes-ér, Tekergő-ér, Fekete-ér, Holt-Körös, Karassai-ér, Bárdos, Katusa, Veker, Keszi-fok, Szelesér, Báb-ér és még számos más vízfolyást és állóvizet is ábrázol, de ezeken kívül már néhány kisebb csatornát is feltüntet, mint a Csikós-csatornát, Csilla—Derek-csatornát. Ezek a korai szabályozások idejében készültek. Vargha idejében, 1832-ben készült a következő térkép: Bodoki Mihály—Tóth Sámuel—Fidy Imre: «Ezen mappa szerént a Berettyó és Hortobágy kiáradásai által a füzesgyarmati,i szeghalmi, dévavá- nyai határokban és a bucsai, cséfányi s ecsegi pusztákban el borít- tatni szokott földeknek holdakban való feljegyzése«. Részletes ada237
