Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 6. A Körösök és a Berettyó vízkömyéke

Mérnökeivel egyelőre meg volt elégedve, csak Pyrkerre sűrű­södnek panaszai. Maga Huszár nekilátott a háromszögelési hálózatnak a kapott katonai adatok alapján való kifejlesztéséhez. 1819. március 31-érc Nagyperkátáról még kiegészítő adatokat kért a háromszögelés pon­tossága érdekében. Nagyperkátától kiindulva Kunszentmiklós, Kecskemét,) Szolno­kon át számos közbeeső állomás beiktatásával vezette le a hálózatot a Körösvidékre. Ezt a munkálatot maga végezte Schmidt segédleté­vel. Kunszentmártonban érték el vele a Körösöket. Különösebb ne­hézségeket okozott a hálózatnak a Bihar-hegység lábai előtt való ki­fejlesztése az ottani sűrű erdővidék miatt. 1819. július 4-i jelenté­sében be is számolt róla, hogy itt kénytelen volt három hegytetőn: piramisokat építtetni, mégpedig Hodosel-puszta fölött Nagyvárad közelében, ettől 5 mf-nyire Borosjenő közelében a Mokra-hegyen, végül a Világosi hegyen. Ezek a piramisok 12—18 öl magasságúak voltak. Huszár tudományos munkálatait erősen zavarta az, hogy köz­ben gyakorlati feladatokat is kapott. Így pl. hidat kellett építeni: Nagyváradon, s ugyanott a város és Olaszi közti kanyarokat átvá­gatnia. Jelentéseit havonta néha többször is felterjesztette az Építési Igazgatósághoz, ahol azokat az 1817—1820. időszakban Eklér Imre és Markmüller Károly láttamozták. Jelentéseiből részletesen értesülünk a munkálatok menetéről.. így pl- 1819 szeptemberében Vásárhelyi többek között Pelbárthida, Nyüved, Csökmő, Szalárd, Váncsod környékén felvételezett, Keller Ignác pedig Gyanta, Erdőgyarak körül dolgozott, Schmidt végül Bo­rosjenő vidékén háromszögeit. 1819 októberében a háromszögelési állomások Sarkad* Elek, Mezőberény, Csökmő, Berettyóújfalu között már fel voltak állítva. A jövő évre maradt a további állomások el­készítése a Berettyó vidékén Kismarja, Szalárd, Csatár, a Sebes- Körös környékén Nagyvárad, Cséfa, Kardónál, a Fekete-Körös mentén öt állomás Hosszúaszóval és Tenkével, végül pedig a Fekete- és Fehér-Körös közti nehéz, erdős vidék. Az utóbbin Zarád és Buty- tyin között három piramist kell állítani, s ezzel befejeződik a há­romszögelési állomás hálózatainak felállítása. A telet a nagyváradi irodában meglevő község- és birtoktérké­pek felhasználására, illetve redukálására fordították. 1819. novem­ber végéig Arad megyéből 23, Biharból 72, Békésből 6, Hevesből 1, összesen 102 ilyen térképet használtak fel és rajzoltak át. Kilátás­ban volt még ekkor 95 más község térképének feldogozása. 216

Next

/
Oldalképek
Tartalom