Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 6. A Körösök és a Berettyó vízkömyéke
Vertics József Békés megye mérnöke 1801-ben a Fekete- és Fehér-Körösök közti területet vitte térképre bámulatosan gazdag vízrajzzal. Szalaky Gábor kamarai mérnök sokat térképezett a Körösök vidékén 1803—1805 közti években. Felvette Gáborján község határában a Berettyót, Félegyháza határában ugyanazt számos erével, Zsadány határában a Kis-Köröst és Korhányt, Derecske határában a Kálló folyót, egy másik lapján ugyanitt a Sárrét ősi vízrajzát. Térképei ugyan nem vízrajzi célból készültek, hanem inkább birtoktérképek voltak, de a vízrajz ősi állapotának mégis becses megőrzői. Farkas János, talán Bihar megye mérnöke, 1806—1812. évekből fennmaradt térképein már szabályozási terveket, sőt kész szabályozási műveket is találunk. 1806-ban a Fehér-Körös csabai csatornájának 17 keresztmetszetét rajzolta meg mélységi adatokkal, 1811-ben a Fekete-Körös Sarkad körüli Óvár nevű csatornáját vitte térképre, de ez még csak terv volty 1812-ben pedig ezt a csatornát már mint befejezett művet ábrázolta Sarkad és Doboz között. Mocsi György 1809-ből fennmaradt térképén Pusztaecseg határában rajzolta térképre a Berettyó ottani szakaszát, de még teljesen szabályozatlan állapotában. Reisz Keresztély kamarai mérnök térképező munkásságának java része szintén a Körösök vidékére esik. 1811 és 1820 közti években a Sárrétben térképezte Komádit a Sárréttel, Nagyszalontát a Korhánnyal, Méhkereket számos egykori vízfolyással, Derecskét a Kis-Körössel, egy másik lapján a Kállóval. Ifj. Tessedik Sámuel 1812—1816 között foglalkozott a Sebes- Körössel. 1811-ben felvette a Sebes-Körös szeghalmi csatornájának hosszmetszetét részletes, 1 :7200 léptékben. Egy másik lapjáról, amely a csatorna Simánd és Szeghalom közti szakaszát ábrázolja, megtudjuk, hogy e csatorna tervei még 1811-ben készültek. 1815- ben Losonczi Józseffel együtt elkészítették a Sebes-Körös, Kutas-ér, Begyer-ér, Csiket-ér által elöntött területek térképét, a szeghalmi lecsapoló csatorna tervével és hosszmetszetével. Részletes leírást és számítást is mellékeltek hozzá. Ezt a szép lapot Karacs Ferenc metszette. Tessedik 1816-ban »Kurcza-Vize Visgálása Alkalmatosságával tett Zondirozások és azoknak Rajzolatja« címmel az egykori Kurca-folyás 13 keresztmetszetét vitte rajzba. Különösen sokat térképezett a Körösökön Emsvanger Pál, Arad megye mérnöke. Fő munkaterülete a Fehér-Körös volt, de dolgozott a Fekete-Körösön is. Vannak térképei a Fehér-Körösről, Gyula- varsánd vidékéről, amelyen sok élő és holt vízfelületet ábrázolt, 1816-ban keltek a Fekete-Körösről,1 Feketegyarmat, Gyulavári, Do14* 211
