Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 1. A Tisza folyó
megye kérelmezte, de Szatmár megye ellenezte. Vásárhelyinek adták ki a Bosky Lajos Bereg megyei mérnök által készített tervet, s azt eleinte Vásárhelyi sem találta kielégítőnek. A Tisza-mérés mérnökei nemcsak térképeket készítettek, hanem igen nagyméretű számításokat is végeztek a leendő szabályozási tervek számára. Kb. 1838 körül készült egy nagyon érdekes és értékes kimutatás községenként és ezek megyei csoportosításában arról, hogy az egyes megyékben hány község esik belül a legszélső árhatáron, mennyi az állandó víz alatt álló terület, mennyi területet öntenek el a nagyobb árvizek, s hogy e kettő együtt mennyi vízzel borított és borítható területet tesz ki. E kimutatást főleg Nagy István, Halden, Turkovits állították össze. Végösszegei a következők (1200 négyszögöles hold): Megye, kerület A legszélső árhatáron belüli községek száma Mindig víz alatt van m. hold Árvíz elborít m. hold összes vizes terület m. hold Bereg 116 53 806 235 452 289 253 Ugocsa 52 7 015 75 830 82 846 Szatmár 161 80 206 376 744 456 950 Ung 104 10 147 94 976 105 123 Zemplén 137 64 861 24 857 413 435 Szabolcs 98 103 034 318 740 426 775 Heves 78 37 503 263 253 300 756 Borsod 16 5 431 40 665 46 097 Pest 7 3 273 12 702 15 975 Csanád 3 3 721 19 425 23 147 Hajdúság 3 1 396 40 054 41 451 Jászság 3 2 078 25 509 27 588 Nagykunság 6 15 548 25 865 40 450 Csongrád 27 30 598 146 761 177 359 Kiskunság 1 28 825 853 Bács-Bodrog 9 22 326 11 763 34 039 Csajkás kerület 10 33 743 24 101 57 845 Torontál 53 31 290 295 390 326 681 Megdöbbentő képet tártak a nemzet elé ezeket az adatokat felmérő és kiszámító tiszai mérnökeink. 854 község a legszélső árhatáron belül feküdt, s a vízzel borított és árvízzel elborítható területek együtt kitettek csak a Tisza völgyében (Körösök, Maros nélkül) 2 766 678 magyar hold területet. Ekkor szedték számba legelőször, hogy mit is jelentenek a tiszai árvizek a magyar földön. Mindezek ellenére az apró kanyarátmetszéseken kívül egyelőre mindössze annyi történt, hogy 1837-től kezdve minden új vízimalom 160
