Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 1. A Tisza folyó
is vált, Szegednél mért. Az első részletes lapok is elkészültek, mégpedig Nagybecskerek környéke Nagy Istvántól, Törökbecse vidéke Vaisz Antaltól, Karlova tája Tóth Antaltól. Az 1834. évi összes munkálatokról Lányi a következőket ie- lentette. Az I. rendű háromszögelés Nagybecskerektől Tokajig vezetett. Nagy becskereknél csatlakoztatták az évek előtt az Al-Dunán mért katonai hálózathoz, s áttették a bécsi hálózatról a budaira. E munkálatokat Hieronymi, Kamőczy, Forberger, Pribék, Zornberg, Reit- ter végezték. A II. rendű háromszögelési hálózatot Nagybecskerektől Jász- ladányig vezették. Ebben bemértek 29 fixpontot s 77 templomtornyot, Becskerek—Földeák és Algyő között pedig 76 tornyot. Részletes felvételeket végeztek Nagy István Mosorinnál és Csurog körüli Müller Lőrinc Csurog és Magyarbecse körül, Tóth Antal és Weitersheim Magyarbecsénél, Vörös Zsigmond a Maros—Tisza szögében. Elkészült ebben az évben 152 darab 1” = 100° léptékű szelvény mintegy 54 négyszögmérföldnyi területről. Ezeken kívül folyt már a Maros szintezése, a Tiszáé meg Tápétól Ráckeresztúrig. Készítettek vízemésztési metszeteket, hosszszelvényeket a Tiszáról is, a Maros első szakaszáról is. I. oszt. mérnökök voltak 3 Ft napidíjjal: Kamőczy, Tóth, Nagy István, II. oszt. mérnökök 2 Ft napidíjjal: Reitter, Müller, Filtzmayer, Weitersheim, Vaisz, Pyrker. Zornberget nem említi a zárójelentés, nem tudni, miért. A Maros körüli szakaszra érkezve, Lányi felhasználta a Huszár- és Holecz- féle háromszögelési adatokat is. A téli rajzoló munkálatokra 1000 forintot engedélyezett a Helytartótanács. Nem egészen világos, hogy milyen szerepe volt Varga János nagyváradi kamarai igazgatónak a felmérési munkálatok körül, de az kétségtelennek látszik, hogy sok dolog ment át az ő kezén is. 1834. szeptember 15-én pl. a Tisza keresztmetszeteit és mélységmérési adatait ő küldötte fel az Építési Igazgatósághoz a következő helyekről: Algyő, Szeged, Csongrád, Mindszent, Várkony, Cibakháza, Alpár, Tiszasas, Szolnok, Nagykörű. Ezek csak Lányi felvételei során keletkezhettek. Közben a Felső-Tiszán is folytak Jaszenitzky vezetése alatt kisebb szabályozási munkálatok. 1834-ben elkészítette Zsurknál a kányái átvágását, amelyet a megyék már régóta sürgettek. , Úgy látszik, hogy az Építési Igazgatóság főleg a Maros-torkolat körüli helyzetről érdeklődött elsősorban. Csak így érthető, hogy 1834-ben a rendes részletes felvételi szelvényeken kívül Kamőczy és Filtzmayer Lányi vezetése mellett egy külön térképet is készítettek 154
