Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 1. A Tisza folyó
zsef, Pyrker József, Kiss Gábor, Seress László, Thaly Dénes, Miha- lovics András, Horváth János. Széchenyi István már kezdetén figyelemmel kísérte a Tiszám induló munkálatokat. 1833 szeptemberében, amikor az adakalei pasa akadályokat gördített az al-dunai munkálatok elé, Széchenyi a Tiszára ment és az I. Ferenc hajóval szeptember 3-án kikötött Szegeden, ahol akkor láttak először gőzhajót. Állítólag Vásárhelyi tanácsára helyezte a Tisza szabályozását a Dunáé elé. A tiszai munkálatok — egyelőre csak a felmérés — még 1833 nyarán megindultak. Ez nem jelentette azt, hogy kisebb szabályozások 'végleg megszűntek volna, mert pl. Mozer József kamarai mérnök 1834-ben is végzett partvédő építkezéseket Tiszaújlaknál. A tiszai felmérések költségeit a só felemelt árából fedezték, s azt a különböző sóhivataloknál, főleg a szegedinél, utalványozták Lányinak. Az alkalmazott mérnökök fizetését nem ismerjük, mert csak napidíjaikra vannak adataink. Ügy látszik, hogy viszonylag jól kerestek a mérnökök a Tiszán, mert különben nem pályáztak volna oda kerületi és megyei mérnökök is. Télen Budán dolgoztak a tiszai mérnökök, a nyáron felvett térképeiket rajzolván meg. Amint a munkálatok feljebb haladtak a folyón, az ungvári sóhivatalhoz történt a költségfedezetek kiutalása. Amíg a mérnökök kint a terepen dolgoztak, a Helytartótanács kötelezte az egyes megyéket, hogy szállásukról gondoskodjanak, és melléjük segédszemélyzetet rendeljenek, akik azonban a fizetést a felmérések költségfedezetéből kapták. A Tisza felmérésekor a következő léptékben készítettek térképeket: Brouillon 1” = 100°, grafikus szelvény 1” = 200°, átnézeti lapok 1” = 400°, 1” = 800°, 1” = 1000° léptékekben. Sajnos, ezekből a rendkívül értékes tiszai felvételi szelvényekből csak az 1” = 200° léptékűek közül maradt fenn kb. 82 darab, a többi megsemmisült. A fennmaradtak is főleg az Alsó-Tiszáról valók, s nagyszerű ősi vízrajzot ábrázolnak becses felmérési adatokkal. A tiszai felvételeknél a részletekhez felhasználták 294 község úrbéri térképeit, amelyeknek felvételező mérnökeit is feljegyezték. Többnyire jónevű megyei mérnökök készítették azokat. Persze ezek hibáit ellenőrizték, s a tényleges helyzettel szemben 1° — tói + 28° különbözetet találtak rajtuk. A háromszögelésnek a már katonailag felmért hálózathoz valókapcsolása érdekében 1834-ben Lányi elkérte a General-Kommando katonai háromszögelési adatait, amelyek hosszúsági adatai a bécsi Stephanskirche tornyára vannak építve. Ezen adatok közül a tiszai mérnökök Lányi vezetése alatt többet átszámítottak a budai csillagda tornyára. Az I. rendű háromszögelési pontok száma 20 volt.. 152
