Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 1. A Tisza folyó
ról is. Mivel készítési idejük II. József uralkodásának utolsó éveivel esik egybe, bizonyos, hogy császári rendelkezésre egységesen vették fel ezeket. Léptékük ugyan különböző, de ettől eltekintve, sok mindenben megegyeznek. Egyesek közülük igen részletesek, pl. Baliáé, amely a pesti kerületben ábrázolja a Tiszát a Sajótól Csong- rádig, 1 : 9700 léptékű. Majdnem valamennyi több lapból áll. Ezeken még alig látunk szabályozási, kanyarátmetszési nyomokat, de a folyó ősállapotáról részletes képet adnak. Hogy valamennyit megyei vagy kamarai mérnök vette fel, ez is arra mutat, hogy valami hivatalos színezete volt ezek elkészítésének. A XVIII. század második felében már szabályozási munkák folytak egyes megyékben, néha mérnök közbenjötte nélkül is. Bizonyíték erre a Tiszának Vári és Nagylónya közti szakaszáról készített kezdetleges rajza, amelyet Réthi Gábor és Pusthi Lajos, egy szolgabíró és egy megyei esküdt vetettek 1774-ben papírra, és abban egy kanyar átmetszési tervét vették bele. 1776-ból a Karád község melletti egyik kanyar átmetszési tervét készítette el Beck Pál, valószínűleg kamarai mérnök. 1775-ben a Vári község melletti szakaszról vett fel Guthi Gábor és Guthi Pál kezdetleges vázlatot 11 kanyart ábrázolva, s egy kimutatást mellékeltek hozzá azok átmetszésének hosszúságáról. Munkájuk arról tanúskodik, hogy szintén nem voltak mérnökök, hanem megyei tisztviselők. Igen korai vízi építkezések voltak a Tiszán Máramarosban is. Itt a sószállítás érdekében kellett elhárítani az akadályokat a hajózás, illetve tutajozás elöl. 1776-ban pl. Grosschmidt János sókamarai mérnök készített egy térképet a Tisza Kamarabocskó és Tiszaújlak közé eső szakaszáról, különös tekintettel a hajózási akadályokra. Egészen kiemelkedő szerepe van a Tisza korai térképezésében és kisebb szabályozási munkálataiban, illetve ilyenek tervezésében Sexty Andrásnak Szabolcs megye kiváló földmérőjének. Első fennmaradt tiszai térképe 1784-ből való és a folyó Cigánd és Dombrád körüli szakaszát ábrázolja, kanyarátmetszési tervekkel, 1:10 500 léptékben. Egy másik szép térképe 1796-ból való Fényeslitke határáról, de ezen nincsenek szabályozási tervek. A XVIII. század végén megrajzolta a Tisza részletes térképét 1:14 400 léptékben Bereg megye keleti határától Borsod megyéig 17 lapon, amelyen már árvédelmi töltések terveit is láthatjuk. 1822-ben kelt egy másik tiszai térképe, amely az egész Szabolcs megyét felöleli, s amelyen egy csatornát tervezett a szabolcsi belvizek levezetésére. Ez a csatorna Vá- sárosnaménytól indult volna ki, s a Hortobágyon vezetett volna át egészen Hajdúnánásig, s ott elágazva, visszatért volna a Tiszába, Tokajhoz. 10» 147
