Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 1. A Tisza folyó
A XVIII. század közepéről maradt egy másik kéziratos térképünk szintén a szerző neve nélkül, amelyet már kétségtelenül vízrajzi célokra vettek fel. Ez a Tisza Tokaj és torkolata közti szakaszát ábrázolja, még teljesen érintetlen, szabályozatlan állapotban, a. belőle kiszakadó fattyú4gak és fokokkal együtt. Ezt tekinthetjük első tiszai vízrajzi célú térképünknek, ami azonban éppen nem jelenti azt, hogy előtte ne lehettek volna már kisebb szakaszokon megyei rajzok, vagy hogy éppen térképek nélkül is ne történtek volna, már kisebb kanyarátmetszések. Ismerünk olyan kezdetleges rajzokat is a Tiszáról, amelyet kiküldött megyei emberek vettek fel mérnök nélkül,- apróbb szabályozási célokból. Fent említett térképünk már több megye területén futván végig, kétségtelenül valami központi irányítás alatt készülhetett. Megyeközi rendelkezésre készülhetett az a másik, kb.. XVIII. század közepi térképünk — ugyancsak kéziratban maradt fenn —, amely a Tisza, Füred és Szeged közti szakaszát ábrázolja, s olyan korai termék, hogy még mértékaránya sincsen. 1767 és 1776 között Kneidinger András kamarai mérnök vette fel a Tisza környékén levő kincstári birtokok térképeit, de ezek nem vízrendészeti célból készültek, bár vannak közöttük vízrajzi szempontból rendkívül értékesek is, mint pl. Tímár, Szabolcs megyei községnek 1767-ben készült, 1:36 400 léptékű térképe vagy Tokaj környékének 1767 és 1769 között rajzolt 1:34 000 léptékű szép lapja. Az 1770-es évekből valók Kneidingernek Horgos, Taktakenéz, Balsa, Tiszalök, Tiszatarján, Szada, Kenézlőj Tiszaladány, Tárcái, Rakamaz: környékén felvett térképei, köztük egyesek 1:3 600 részletességgel, de ezek mind a folyó ősi állapotát mutatják meg, s egyiken sem találunk szabályozási nyomokat. Az első olyan tiszai térkép, amelyen már a szabályozási terveknek nyomai vannak, a XVIII. század közepe tájáról származik. Szerzője ismeretlen. A Tisza Ung megyei egyik szakaszát ábrázolja Csap és Győröcske között. Már 1:14 400 léptékig részletes, s rajta kanyar- átmetszési tervet is találunk, sőt régi töltések is vannak rajta ábrázolva. Kétségtelen bizonyíték ez arra, hogy egyes tiszai megyék már a XVIII. század közepén foglalkoztak kisebb szabályozásokkal. Van egy kéziratos térképsorozatunk a XVIII. század második feléből, amelyeknek kevés változatossággal ugyanazon címük van: »Praeliminirter Fluss-Karte«. Többnyire egyes megyei Tisza-szaka- szokat ábrázolnak, s úgy látszik, mintha valamely egységes irányításra készültek volna, keltezésük az 1786—89. évekből való. Ezek a következők: Máramaros, Kubicska Ferenctől hat lapon, Ligocsa és Bereg, Budinszky Jánostól, Pest megye és a pesti kerület Bállá Antaltól, Csongrád Vertics Józseftől, a Tiszának a Maros torkolatától a Dunáig terjedő szakasza Spatsek Jánostól, sőt van egy a Maros146
