Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

határáig tart. Ez igen részletes felmérés eredménye. Elkészítette ennek a szakasznak szintezési lapját is. 1823-ban rajzolta a Rába Sopron megyei szakaszának hat gyönyörű lapból álló térképén a vízimalmokat, majd a Vas megyei szakaszról 15 lapot, 12 rábai malomcsatorna helyszínrajzát, 13 lapon a folyó hossz- és keresztszelvényeit, 39 lapon a Vas megyei szakasz szintezési térképét, Ivánénál három kanyar átmetszési tervét, úgyhogy senki sem vett fel a Rábán annyi részletet, mint Wagner Mihály. 1832-ben a Lajtán dolgozott, a Szarvkőnél levő határszakaszon, de itt már nem vízrajzi céllal.

546. Wallandt Henrik. 1804-ben Ráckozáron (Baranya m.) született. Szinnyei szerint itthon végezte mérnöki tanulmányait, de az Institutum anyakönyveiben nem találkozunk nevével. Állítólag. 1829-ben lett mérnökhallgató. Ez ugyan lehetséges, de az Institu- tumban nincsen az oklevelet nyertek névsorában. 1832—34-ig az. Andrássy-uradalom mérnöke volt Gömör megyében, azután 1840-ig a Duna-térképezés mérnökeként dolgozott. 1840-ben hajózási mérnök lett a Maroson. 1846-ban az Építési Igazgatóságon volt anyagszámadó. 1850-ben kinevezték a kormányzóság építési osztályának főmérnökévé Nagyváradra, s itt a Körösök, Berettyó, Szamos szabályozási tervein dolgozott. 1862-ben országos építészeti felügyelő volt, később miniszteri osztálytanácsos lett. 1872-ben halt meg.

Wallandt Henrik irodalmilag is dolgozott. 1862-ben mint országos építészeti felügyelő tanulmányt írt »Magyarország vízszínmé- rési térképe« címen. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, II. kötet. 1862.) Ebben térképet is közöl Magyarországról »Magyarország szinmérési térképe az Adriai-tenger víztükrére alkalmazva« címmel. Térképén az ország főbb vizein tapasztalt legállandóbb vízállás magasságát, továbbá a folyók árterében lejt- méretezett pontok magásságát adja meg az Adria vízszine fölött lábakban. Ugyanezen adatokat folyónként rendezett táblázatokban is összeállítja. Adatai becses adalékok arra nézve, hogy miként állott a magyar vízhálózat szintezése az abszolutizmus korában. Vásárhelyi 1843-iki »Esetmérési térképéhez« képest a hegyvidékek felé nem sokkal haladt előre a szintezés.

547. Waldsteiner Ernő. 1810-ben született Aradon. Oklevelét az Institutum adta 1832. szeptember 18-án. 1833-ban mint Arad város mérnöke kérte felvételét a Tisza-méréshez. Munkáit nem ismerjük.

548. Weber György. A Lajta folyón dolgozott az Eszterházy-ura- dalom birtokain, s így valószínű, hogy ennek az uradalomnak mérnöke volt. Származására vonatkozólag nincsen adatunk. Térképei a XIX. század első éveitől kezdve 1840-ig vannak. Megrajzolta a.

130