Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

Az AI Duna felmérése 1832—34. között történt pieg részleteiben is, de Vásárhelyi már 1829-től kezdve dolgoztatott itt mérnökeivel. 1834-től ideje javát az Al-Dunán töltötte. Ö készítette el e szakasz lejtmérését és szelvényeit is, valamint sebességméréseket is végzett. 1833-ban Széchenyi lett az al-dunai munkálatok kir. biztosa, s a felméréseket ki akarták terjeszteni Traján-hídjáig, de Orsován alul a török akadékoskodása miatt csak 1833-tól lehetett lolytatni a felméréseket. Az Al-Duna részletes térképei 1 • 7200 léptékben készültek. 1833. július 13-án Vásárhelyi Pancsován találkozott Széchenyivel, s akkor beszélték meg a nagy munka részleteit. Elhatározták azt is, hogy a felmérési munkálatokon kívül Vásárhelyi elkészíti az Al-Duna szabályozási terveit is. 1834-ben Vásárhelyi elkészült az Izlás és Tachtalia zuhatagok szabályozási tervével, s azt még ez év július 16-án előterjesztette Széchenyinek, a Vaskapu szabályozási terveit pedig az ősz folyamán. Még 1833-ban ugyancsak elkészítette az itteni hajóvontató-út terveit is, de azokat csak 1835. november 30-i levelével jelentette Széchenyinek.

Széchenyi meghívta Vásárhelyit egy angliai tanulmányútra.

1833. november 28-án indultak útnak, s több megszakítás után

1834. június 20-án érkeztek meg Londonba. Itt az al-dunai terveket bemutatták By angol ezredesnek, aki akkortájt Kanadában épített csatornákat, s ő a terveket minden tekintetben helyeselte. Vásárhelyi angliai útjáról 1834 nyár végén érkezett haza, s késedelem nélkül hozzáfogott most már az al-dunai útépítő munkálatokhoz.

Vásárhelyi rendkívül szerény díjazást kapott nehéz és felelősséggel teljes munkásságáért. Széchenyi megkísérelte, hogy segítsen rajta, de az udvari kancellária szűkkeblűsége elzárkózott a díjazás felemelése elől.

1^34 35-ben nagy lendülettel, katonai segítség igénybevételével folyt az al-dunai út építése, ez Vásárhelyi munkaerejét annyira lekötötte, hogy a térképezés vezetése alól fel kellett mentetnie magát, s a térképezés vezetőjévé Hieronymi Ottó Ferenc mérnököt nevezték ki.

Vásárhelyi ebben az idő tájban már országos nevű szaktekintély volt. Ha anyagi elismerésekben nem is részesült, erkölcsi elismerést mégis kapott akkor, amikor a Magyar Tudományos Akadémia 1835. szeptember 14-én levelező tagjává választotta. Mint az Akadémia tagja, több szakkérdésben adott szakvéleményt és bírálatot.

Ferenc király halála után az al-dunai útépítés, anyagi fedezet hiányában akadozni kezdett, s csak nagy nehézségek között tudta Vásárhelyi bevégezni és 1837-ben a forgalomnak átadni. Ezután kapta Vásárhelyi az Országos Építési Főigazgatóság I. hajózási mér122