Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

volt akkor a legtehetségesebb magyar vízmérő. A Körösökhöz maga Huszár kérte 1819. január 27-én. Sajnos később elhidegült Huszár és Vásárhelyi közt a viszony, sőt Huszár 1821-ben minden állami szolgálatból el akarta bocsáttatni, de Vay mint kir. biztos ezt nem engedte meg. Vásárhelyi utóbb határozottan Huszár ellen fordult. A Körösöknél Huszár vezetése alatt Vásárhelyi az 1822. év végéig dolgozott, amikor is Huszár átvette a Duna-térképezés vezetését. Vásárhelyi a Körösökön maradt 1823-ig, amikor szintén át- küldötték a Duna-térképezéshez, bár az Építési Igazgatóság már 1822-ben tervezte átküldését. A Körösökön tanult meg Vásárhelyi úgy felmérni, hogy 1827-ben kiadta »Introduetio in praxim trian- gulationis« c. művét, amelyben kiváló elméleti és gyakorlati utasításokat ad a háromszögelésre. Ezt a művét még abban az évben követte az »Auflösung einiger wichtigen Aufgaben als Beitrag zum geometrischen Trianguliren« c. tanulmánya. Ekkor Huszár vezetésével háromszögeit a Dunán.

Huszár visszavonulása után a Duna-térképezés vezetését nem bízták rögtön Vásárhelyire, aki akkor már ott szolgált, hanem csak 1829. április 14-én nevezte ki a Helytartótanács a dunai felmérések vezetőjének és egyszersmind al-dunai hajózási mérnöknek.

Széchenyi István ebben az időben már komolyan foglalkozott az al-dunai problémával, de akkor még nem Vásárhelyiben, hanem Beszédes Józsefben, a másik nagy vízimérnökben és vízépítőben vélte megtalálni szoros munkatársát,' s Beszédest vitte magával 1830-i al-dunai tanulmányútjára. Amikor azonban Beszédes tanul- mányútjának eredményeit és az ottani hajózási akadályok elhárítására vonatkozó terveit a Tudományos Gyűjteményben 1831-ben közrebocsátotta, Vásárhelyi ezeket is, Beszédes más, előbbi tanulmányait is keményen bírálta, s ezzel a kiváló két magyar vízimérnök útjai örökre elváltak egymástól.

Amikor Vásárhelyi átvette a Duna-felmérés vezetését, a Dévény—Péterváradi szakasz Huszár vezetésével már csaknem egészében elkészült, 1" = 50° mértékarányban. Ezt Vásárhelyinek csak be kellett fejeznie, amit olyan kiváló eredménnyel teljesített, hogy az akkori Építési Főigazgató, Rauchmüller e felmérés eredményeit a világ akkori legjobb folyami térképének mondotta. Viszont Vásárhelyi vezetése alatt készült el a fenti topográfiái térképek után a Duna vízrajzi felvétele, szintezése, metszetei és víziméréseinek nagy munkája, valamint az egész Al-Duna felmérése és térképezése.

A Duna vízrajzi szintezését 1831-ben kezdték meg az osztrák Petronelltől kiindulva. Hogy milyen óriási munkát teljesítettek itt vízimérnökeink Vásárhelyi vezetése alatt, arra jellemző, hogy Petronell és Apatin közti Duna-szakaszon 293 metszetet vettek fel.

120