Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

oeconomia ruralist, ehelyett a felsőbb matézisből vizsgázott, viszont oklevelet nem kaphatott. Utolsó vizsgáját 1848. április 27-én tette le. Egy térképét ismerjük, amely 1848-ban kelt, amelyen a Zala és Somogy megyék közti berket vette fel.

516. Turkovits Lajos. 1806-ban született Pécsett. Geometriai szigorlatát az Institutumban 1830-ban kezdte. Oklevelét 1835. május 11-én kapta kézhez. 1833-ban mint a Duna-térképészet mérnöke pályázott a Tisza-méréshez. Hogy mikor vették fel, nem tudjuk, de az bizonyos, hogy ott aztán végig kitartott. A munkálatok vége felé, 1845-ben Eszeny és Dombrád között felvételezett a Tiszán, elkészítette a Salamon és Cigánd közé eső szakasz átnézeti térképét, majd a régi töltéseket szintezte és hossz-szelvényeiket vette fel Eszeny és Dombrád között. 1845 végén a Tapoly völgyében Sztirnyeg körül készített helyzetleírást.

517. Űjfalussy Sándor. Kisújszálláson született 1803-ban. Az Institutumban sajátította el a mérnöki tudományokat, ahol szigorlatait 1825 március 6 és 1826. március 22 között tette le. Oklevelét 1826. május 6-án váltotta ki. 1829-ben a Nagykunság mérnöke volt, s részt vett azon körösi ügyek tárgyalásában, amelyek a Nagykunságot is érintették.

518. Vaczulik Antal. 1860-ban a Vágón dolgozott. Pöstyén és Vágszerdahely között készített szabályozási terveket.

519. Vágner Adám. 1811-ben született Szegeden. Első szigorlatát az Institutumban még 1833. március 13-án tette le, de az utolsót csak 1839-ben, s így oklevele is csak 1840. december 14-én kelt. 1839-től kezdve mindvégig részt vett a Tisza-mérésben, s ebben az évben Ugocsában és Máramarosban felvételezett. 1840-ben a Latorcán találjuk, főleg Munkács környékén. Utolsó munkálatai Nagy- szőllős környékéről valók.

520. Vaisz Antal. 1806-ban Pesten született. Középiskolai tanulmányai után a tüzérségnél szolgált, s mint főtűzér jó matematikai ismeretekre tett szert. Mérnöki gyakorlatot Verőce megyében végzett. Az Institutumban. 1830-ban letette geometriai szigorlatát, úgyhogy 1832 áprilisában már tb. gyakornok volt az Építési Igazgatóságon, s ezen év második felében már II. oszt. Tisza-mérnök. Oklevelét csak 1835. március 2-án kapta ki. 1833. március 5-én a Duna-térképezéshez osztották át, de 1834. március 3-án visszakerült a Tiszához. A Dunán Kecse mérnök vezetése alatt a Tachtalia és Vaskapu között dolgozott, a Tiszán pedig 1834-ben Szeged és Szentes között, meg Óbecsénél felvételezett. Kitűnő felmérőnek jelentették az Építési Igazgatósághoz. 1838. március 26-án kilépett a tiszai munkálatokból, de nem tudjukj hol dolgozott tovább. Csati a

117