Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
IV. Az Institutum Geometricum tanárai
elemi matézis professzorai helyettesítették. 1839. aug. 24-én töltötték be Petzval Ottóval. Érdekes, hogy az üresen álló matematikai tanszék betöltésénél Bolyai Farkast — vallási okokból — szóba sem hozták, jóllehet nagyhírű ,,Tentamen”-je már 1832-ben megjelent, s az Akadémia már 1832 márciusában levelező tagjául választotta. Sajnos, a nagynevű Vállas Antalnak nem lehetett lényegesebb része a magyar mérnökök képzésében még a legutolsó években sem, mert bár 1848 áprilisában a független kormány kinevezte egyetemi tanárnak, de az elemi matézis tanszékére került, úgyhogy Menczer Rudolf -már bemutatott 1850-i keletű oklevelét nem Vállas Antal, hanem Petzval Ottó írta alá mint a felsőbb matézis professzora. Petzval Ottó kinevezésekor megint némi bizonytalanság mutatkozott a matézis tárgykörét illetőleg. Kinevezési okiratában nem a „mathesis sublimior”, hanem a „mathesis practica” professzorának mondják. Petzval Ottó érdemes tudós volt, aki 1835-ben szerzett mérnöki oklevelet, s bölcsésztudor is volt. Bölcsészeti doktorátusa körül érdekes bizonytalanság mutatkozik. A doktorok rektori albumában (42.) először 1833. nov. 11-i bejegyzéssel szerepel, s akkor már mint geometra volt megjelölve, jóllehet mérnöki oklevelet csak 1835-ben szerzett. Viszont doktori avatása az 1839/40-es tanévben is be van jegyezve 1840. jan. 26-i kelettel, s mint „prof. math, sublimior” szerepel. Mivel csak egy évvel előbb nevezték ki egyetemi tanárnak, nem valószínű, hogy ezen utóbbi bejegyzés tiszteletbeli doktori avatásra vonatkozhatna. Igaz ugyan, hogy az Institutumban már jóval előbb korrepetitor munkát végzett, 1837-től kezdve pedig a vízépítéstan helyettes tanára volt. Hogy Petzval kinevezésében a „mathesis practica” áll, annak talán nem véletlen az oka, hanem lehetséges, hogy saját szándékai szerint történt, mert mint okleveles mérnök, esetleg valóban arra készült, hogy ne elméleti felső matézist adjon elő, hanem gyakorlati vonatkozásokkal. Ennek nyomai abban is megmaradtak, hogy 1850-ben kiadott „Felsőbb mennyiségtan”-a IV. fejezete „Vízerő- és vízépítészettan”. Vállas Antal csak két évig volt magyar professzor. Br. Gei- ringer, az Egyetem cs. biztosa 1850. ápr. 6-án közölte az Egyetemi Tanáccsal, hogy Vállas Antalt, az elemi matézis tanárát elmozdítja állásától, s fizetését beszünteti (38. — 220. — 1850.). Valószínű, hogy ha az európai látókörű és nagy tudású 87
