Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
IV. Az Institutum Geometricum tanárai
Zelovich azt mondja, hogy az Institutumban működő tanárok száma először 4, az 1820-as években 3, 1850-ben pedig már csak 2 (30.). Ez csak abban az értelemben veendő, hogy a bölcsészeti kar tanárai közül ennyi adott elő olyan tárgyakat is, amelyeket az Institutum ifjai is hallgattak. Olyan tanára az Institutumnak sohasem volt, akit kizárólag csak a mérnökhallgatók hallgattak. Még a geometria practica tanára sem csak a mérnökhallgatóknak adott elő. A tanszéket ugyanis még az Institutum szervezése előtt állították fel, amikor még csak bölcsészek hallgatták e tárgyat, sőt amint láttuk, még 1801-ben, Schmidt professzor idejében is, rendes bölcsészeti hallgatók is tartottak nyilvános próbát a gyakorlati mértanból. A Társalkodó egy 1843. évi névtelen cikke, amelyet azonban valószínűleg maga Petzelt professzor írt, azt mondja, hogy akkor az Institutumnak három tanára volt: a föld- és vízméréstan, a gazdaságtan és műtan (vagyis technológia), végül a felső matézis tanára, de az utóbbi már csak rendkívüli tárgyat adván elő, fizetése is csak fele az előbbiekének. Viszont a bölcsészeti kar tanáraitól hallgatják a mérnök jelöltek a mechanikát, amelyet a fizika, az építészetet, amelyet az elemi matézis tanára, s a csillagászatot, amelyet a csillagda igazgatója ad elő. Ezzel szemben fentebb kimutattuk, hogy a gyakorlati mértani, a tanfolyam legsajátabb tárgyát bölcsészek is hallgathatták, a mezőgazdaságtan és műtan (technológia) pedig szintén hamarabb kapott tanszéket az egyetemen, mintsem az Institu- tumot szervezték, mert a mezőgazdasági tanszékre 1777-ben nevezték ki Mitterpacher Lajost (1734—1814.). Igaz, hogy ennek 1785-től elő kellett adnia a technológiát is, majd egy ideig elmaradt a mezőgazdaságtan előadása, de 1806-tól ismét megkezdette azokat is. Tehát a mezőgazdaságtan sem volt az Institutum saját tanszéke. A felső matézisről ezt nem is kell kimutatni. Időnkint a bölcsészeti kar más tanárai is adtak elő olyan tárgyakat, amelyeket elsősorban a mémökj élőiteknek kellett, vagy volt ajánlatos hallgatniuk. így Mitterpacher József (1739—1788), a felső matézis professzora az Institutum alapítása utáni néhány évben előadott géptant (mechanikát) is. Pasquich János, a matézis tanára Wartha Vince szerint (24.) egy ideig gépelméletet is tanított. Horváth János (1732—1799), a nagynevű fizikus az 1780-as évek vége felé mechanikát és technológiát is adott elő. Nemetz József, a kísérleti fizika s. IV. Az Institutum Geometrician tanárai 70
