Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
III. Az Institutum Geometricum szervezete
A Magyar Udvari Canceilaria ülésének 1782. nov. 7-én kelt jegyzőkönyve (35. — ad. 9303. — 1782) szerint az Egyetemi Tanácsnak a Helytartótanácshoz tett előterjesztése volt a tárgysoron. Előadója ugyancsak Makó Pál volt. Hivatkozva az 1782. szept. 19-én kelt 6548. sz. leiratra, hogy az Egyetemi Tanács adjon véleményezést a gyakorlati geometria tanszékének tananyagáról, ismertették Makó Pál fenti munkáját, s a kísérő iratban a következőket állapították meg. Nehogy az intézmény megszervezése késedelmet szenvedjen, sürgősen kidolgozták tantervét. Remélik, sem helyiség, sem más szükségesek hiánya miatt nem lesz akadálya annak, hogy az alkalmazott matézis professzora előadásait még nov. 15-en megkezdhesse, és hogy a vármegyékből elegendő számú ifjúság is jelentkezik e tudományok elsajátítására. Már az 1782. jan. 30-i 827. sz. a. az Egyetemi Tanácshoz küldött leiratban is szó volt az intézmény céljára engedélyezendő költségekről, s az Egyetemi Tanács ezeket most részletesen kívánja szabályozni. Különösen fontos volna, hogy a nyári félévekben tartandó felmérési gyakorlatokkal, a műszerekkel és azok szállításával felmerülő költségekhez a megyék is járuljanak hozzá, mert a gyakorlatokkal végzett munkálatokból rájuk is haszon háramlik. Miután a szervezet tervével, tananyagával és annak beosztásával most már minden felsőbb hatóság foglalkozott, megjelentek a kilátásba helyezett Utasítások vagy Szabályzatok is. Az Utasítások latin szövege olvasható Kovachich Márton közlésében, teljes egészében (I.), szó szerinti magyar fordításuk pedig Wartha Vince rektori beszéde 3. sz. függelékében (24.), ezért itt csak kivonatosan és összefoglalva ismertetjük. 1. §. A tanfolyam célja, hogy a gimnáziumokban és akadémiákon az elméleti és gyakorlati matézisben kiképzett ifjúság az alkalmazott matézisben teljes jártasságot és gyakorlatot szerezhessen, s így a mérnöki tisztségre alkalmassá váljék. 2. §. Mivel főleg a megyei mérnököknek hivatásához tartozik számos munkálat (ismételve itt a királynak már jan. 18-i leiratában is felsorolt mérnöki munkálatokat), világos, hogy menynyi mindenféle tudományban kell a mérnököket kiképezni, s minő tárgyakból kell nekik vizsgálatot-tenniük. 3. §. A tárgyak egy részét a jelölteknek már magukkal kell hozniuk, más tudományokat a tanfolyamon kell elsajátítaniuk, amelyek között vannak szükséges és vannak csak hasznos ismeretek. 32
