Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

II. Az Intsitutum Geometricum szervezése

kerülhessenek mérnöki tisztségre olyanok, akik a tanfolyamot nem végezték el, csak gyakorlatilag működtek.

II. József, a kancellária és helytartótanács együttes javaslatát aláírásával jóváhagyta (35. — 6051. a. c. — 1782.), illetve ahhoz hozzájárult. Érthetetlen, hogy ez a jóváhagyási okmány szintén 1782. aug.-i keltet visel. A jóváhagyási okmányban „Circa Cathedram Studii Geometrici” és nem „Institutum Geometri- cum” említtetik, s a káptalani ház is „pro usibus Scholae huius practicae Geometricae” céljára engedtetik át.

Ebből a kancelláriai javaslatból igen fontos tények bizonyulnak be. Mindenekelőtt az, hogy már az Institutum szervezése előtt is voltak nálunk olyan mérnökök, akik a szokásos urbariá- lis felméréseken kívül más mérnöki munkálatokra is képesek voltak. A másik tény az, hogy mérnököket valamely más iskolákban is képeztek ki, mert a javaslat megállapítja, hogy a szempci intézet szünetelése óta a kiképzési utánpótlás nem elegendő. A mérnökképzést a javaslat tehát nem megalapítani, hanem csak szervezni kívánja.

Ez a szervezés azután a II. József által 1782. aug. 30-án aláírt rendelettel véglegesen meg is történt. Hangsúlyozzuk, hogy a szervező királyi rendelet kelte aug. 30. és nem szept. 19., ahogy Zelovich közölte (26. —- 86. és 30. — 26.). E szervező rendelet ma is megvan az Orsz. Levéltárban (35. — 6051. — 1782.).

Az emlékezetes királyi rendeletben visszatérnek Ürmányi javaslatának gondolatai: „Etsi nimirum universim summa sit ne- cessitas studii geometrici, hydrotechnici et mechanici, illud tarnen cum primis in Regno Hungáriáé Provineiisque adnexis, in quibus videlicet, post priorum saeculorum bella, et vicissitudi- nes complura terrena in metis suis admodum confusa sunt, in- tegri tractus regionum in aquis, et paludibus adhucdum stagnant; molares ageres in plerisque locis pessime constituti, viae publi- cae magna parte adhuc neglectae sunt, peculiario studio esse ex- colendum in aperto est. . .” (Mivel a szervező királyi rendeletet eredeti latin szövegében már Kovachich Márton 1786-ban közölte, magyar fordítósa pedig olvasható Wartha rektori beszédében (1., illetve 24.), itt csupán a bevezetés gördülékenyebb fordítását adjuk.) „Mivel általában szerfölött szükség van elsősorban Magyarországon és csatolt tartományaiban földmérő, vízépítő és műszaki tudományokra, ahol az előző századok annyi háborúja és viszontagságai következtében a birtokviszonyok igen zavarosak, ahol igen nagy tájak víz alatt és mocsarak alatt hevernek, ahol a malomgátak legtöbb helyen igen rosszul vannak szer24