Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

II. Az Intsitutum Geometricum szervezése

ifjúságot pedig e tudományok megszerzéséhez kell segíteni. Az Egyetem bölcsészeti kara, a Helytartótanács, a Kamara és a Ta­nulmányi Bizottság véleményével összhangban ezen tudományok művelése előtt semmi akadály sincsen. Mivel e tudományok előadásával szemben nem mutatkozik más vélemény, a bölcsészeti kar igazgatójának az alkalmazott matézis tanárával együttesen ki kell dolgoznia a tanfolyam ter­vét és a tananyag beosztását. A Tanulmányi Bizottságnak erre vonatkozó következő pont­jait kell figyelembe vennie. 1. A tanfolyam a budai egyetemen szervezendő. 2. Mivel az egyetemnek a tanfolyam és a rajzolások számára nincsen megfelelő helyisége, az óbudai káptalani házat, amely már amügyis az egyetemhez tartozik, erre a célra kell ren­delni. 3. Ösztöndíjakat kell rendelni egyenkint 150—150 forint­tal. 4. A bölcsészeti kar igazgatójának költségekre 50 forintot kell utalványozni. Ezt követi Ürményi részletes indokolása, amelyet az Udvari Cancellária javaslata is átvett, s majd ott érintjük. Az első tervezetet tehát Ürményi vetette papirosra és nem az egyetem, ahogy Zelovich mondotta. Ürményi emez előadmánya alapján készült ugyancsak 1782. aug. 2-i kelettel a magyar Udvari Cancellaria javaslata az ural­kodóhoz (35. — 6051.). Az ülésen jelen voltak a következő udvari tanácsosok: gr. Nádasdy, gr. Zichy, Okolicsányi püspök, Győry, előadó pedig Ürményi József volt, s a javaslatot Pálffy Károly alkancellár írta alá. A kancelláriai javaslat bevezetése teljesen azonos a szervező királyi rendeletével: ,,Etsi universim summa sit necessitas Stu- dii Geometrici, Hydrotechnici. .amit majd az aug. 30-i kirá­lyi leiratban fogunk viszontlátni. Megállapítja a kancelláriai javaslat, hogy az elhúnyt ki­rálynő gondoskodásából egyes vármegyékbe jutottak közületi mérnökök, akik a szokásos felméréseken kívül már folyókat is szabályoztak, csatornákat terveztek, mocsarakat szárítottak ki, gátakat, malmokat, utakat, hidakat, köz- és katonai épületeket emeltek. Mivel az ilyen közületi mérnököknek nemcsak a föld­mérésben, hanem más matematikai tudományokban is jártasak­nak kell lenniük, ezért Szempcen intézetet állítottak e tudomá­nyok művelésére. Ez azonban szünetelvén, a nyilvános iskolák­ból jövő utánpótlás nem kielégítő. Éppen ezért már előbb is gond volt arra, hogy a geometriai és matematikai tudományok úgy osztassanak el az iskolák osz­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom