Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

II. Az Intsitutum Geometricum szervezése

fűm prívatorum Geometris.” (35. 5802—1781.) Ez a tervezet 1—20 §-ból áll.

Ebben a tervezetben utalnak a szenei és tatai iskolákra, majd azt mondják, hogy az azokban előadott tudományokat most már a gimnáziumokban és akadémiákban is tanítani kell, de ezekben bizonyos intézkedések szükségesek még, hogy jobb eredményeket érjenek el, többek között pl. az, hogy a matézis tanára az ifjakat a geometriában, földalatti geometriában, mechanikában és hidraulikában is képezze (36.). Az Egyetemi Tanács másik javaslata a költségekről szól, s az 1781. júl. 5-i ülésből kelt. Ez a Tanulmányi Tanács 1781. okt. 27-i ülésének jegyzőkönyve mellékleteként maradt fenn. (35. — 5802. —

1781.). Az Egyetemi Tanács a király felhívására a Tanulmányi Tanácson át közli, hogy mivel az uralkodó a felállítandó szervezet költségei iránt is érdeklődik, Rausch Ferenc, a geometria practica professorának javaslata szerint (,,De Musaeis Mecha- nico et Physico”) a gyűjtemény kiegészítésének költségeire 4000 forint volna szükséges. Egyébként azt is feleli az Egyetemi Tanács, hogy az egyelem részéről a szervezet felállításának nincsen semmi akadálya, s hogy a szervezet sikeréhez főleg arra volna szükség, hogy a törvényhatóságok a jövőben csak képesített mérnököket alkalmazhassanak. Az Egyetemi Tanács e jún. 5-i ülésének előadója Makó Púi volt, s jelen volt azon Molnár János is. Ugyanekkor a csillagda felszerelésére 14 000 forintot kértek. A Tanulmányi Tanács ezzel'a határozattal 1781. nov. 15-i ülésén foglalkozott.

II. József 1782. jan. 18-i királyi leirata (36.) közelebbről is meghatározza az uralkodónak a szervezettel való céljait: ,.Cum Reipublica plurimum interfecit, ut Stabiliti in Comitatibus et aliis Regni Jurisdictionibus publici Geometrae tales Consti- tuantur, qui non tantum dimensiones Geometricas, rite perfi- cere, verum etiam Fluvios derivare, Canales struere, Paludes exsiccare, Aggeres et Molas munire, Vias et Pontes designare, necnon Aedificia publica dirigei'e noverit, consequenter Eosdem non tantum in Geometria, verum aliis etiam Matheseos Discip- linas optime versatos esse oporteat.” E királyi leiratból két dolog világosan kiemelkedik. Az egyik az, hogy maga az uralkodó is elismeri, hogy olyan mérnökök, akik csak felméréseket tudtak végezni, már előbb is kepeztettek, a másik pedig az, hogy most II. József olyan mérnökök képzését kívánja megszerveztetni, akik folyókat szabályoznak, csatornákat, gátakat, malmokat építenek, mocsarakat csapolnak le, utakat, hidakat terveznek, épüli)

2*