Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
X. Az Institutum Geometricumban oklevelet nyert nagynevű mérnökök - 10. Herrich Károly - 11. Sztoczek József
10. Herr ich Károly (sz. Makón, 1818-ban, m. oklevél 1841, meghalt Budapesten 1888. nov. 21.). Mérnöki tanulmányai befejeztével a tiszai vízi munkálatokhoz került mint kamarai mérnök, s főleg a Püspökladány körüli mocsárterületen dolgozott. Innen maradtak térképei is. 1846 táján már főmérnöke volt a Tisza-szabályozásnak, s Vásárhelyi halála után neki kellett volna a munkálatok vezetését átvenni. Munkásságát a szabadságharcban való honvédszolgálata szakította meg, de azután ismét visszatért a Tiszához. Ezt a munkásságát az alkotmányos kormány létesítése után is folytatta mint a közmunkaügyi minisztérium oszt.-tanácsosa. Nagy külföldi tanulmányutakat is tett, főleg a folyószabályozások érdekében. Tanulmányai eredményét a Duna és Tisza árvédelmi munkálataiban használta fel. A Dunán sikerült elérnie a főváros további árvíztől való mentesítését, de a Tiszán nem, bár ezt ö előre látta. Herrichet a vízi munkálatokon kívül más kultúrmérnöki problémák is érdekelték, de munkásságának java része mégis csak a vizmérnöki területen mozog. Az institutumbeli nagy vízimémökök sorában Herrichet tekinthetjük az utolsó tagnak. 11. Sztoczek József (sz. Szabadkán, 1819. jan. 19., m. oklevél 1844, meghalt Budapesten 1890. május 11.). Kezdetben r. kát. papnak készült, s 1835-ben belépett a pécsi papnevelő intézetbe, majd Pestre került a központi szemináriumba. Elvesztvén azonban kedvét a papi pályához, 1840-ben beiratkozott a mérnöki tanfolyamra. Már hallgató korában, 1842-ben maga mellé vette Petzelt professzor önkéntes tanársegédnek, a rajzoktatásban való segédkezés céljából. Amikor azonban a tanársegédi állást a gyakorlati mértani tanszéken megszervezték, nem ő, hanem Jancsó József lett a fizetéses tanársegéd. Hogy 1844-től, oklevele megszerzésétől 1847-ig mivel foglalkozott, nem tudjuk. 1847-ben a közben megszervezett Ipartanoda tanszékeire való pályázatnál ő is jelentkezett a fizikai tanszékre, s arra első helyen jelöltetvén, ki is nevezték. Érdekes, hogy ugyanakkor az építészet, vízépítés és leíró geometria tanszékére is pályázatot hirdettek, de Sztoczek nem arra, hanem a fizikaira pályázott. Pedig az utóbbi tanszék pályázati tételei jobban megfeleltek volna Sztoczeknek, mert azok közül egyik az épületek stabilitására, másik a folyók szabályozására, a harmadik egy mozgó egyenes által leírt felületek mineműségére és azok rajzolási módjára, a negyedik a sík felületű testek árnyékának ábrázolására vonatkozott (53.). 1857-ben a József műegyetem 10» 117
