Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

X. Az Institutum Geometricumban oklevelet nyert nagynevű mérnökök - 6. Győry Sándor - 7. Lányi Sámuel

Mörösch Flüsse oft eintretenden Überschwemmungs Zustand .. . im Jahre 1831. Paul Vásárhelyi mpia. Donau Mappir Dirig. Ingenieur”. Vásárhelyi tehát ennek tanúsága szerint már 1830-ban foglalkozott Szeged árvízvédelmi problémáival.

Elméletileg is érdekelték a kartográfiai kérdések. Erre vonatkozólag a következő műve ismeretes: „Introductio in praxim triangulationis. 1827”.

Legérdekesebb azonban az a Lipszky-íéle térképre kézirattal bejegyzett adatsora, amely a Fiúmétól 1843-ban áthozott szintezési adatokat ábrázolja, a Karszton át a Kulpára, onnan a Száván át a Dunára, Tiszára és a többi alföldi folyókra vezetve át azokat. Ennek címe: „Magyarország esetmérési térképe”.

Még számos más vízépítési problémával is foglalkozott, így pl. a Berettyó hajózhatóvá tételével, a Duna-—Tisza-csatornával stb.

Legnagyobb műve, a Tisza szerencsésen végrehajtott szabályozása, hirdeti a legnagyobb magyar vízimérnök tudását es örök dicsőségét.

6. Győry Sándor (sz. Tarjányban, Komárom m., 1795., m. oklevél 1821. jan. 2., meghalt Pesten 1870. műre. 9.). Munkásságát az Országos Építészeti Igazgatóságnál kezdte, amelynek később vezetője is lett. Az Akadémia már 1832-ben előbb lev., majd r. tagjának választotta. Az első nagynevű mérnök az Insti- tutumból kikerültek sorában, aki nem mint vízimérnök vált naggyá, hanem elméleti tudós, a matézis kiváló művelője lett. Van ugyan neki is egy vízi vonatkozású munkája, „Budapestnek árvíz ellen megóvásáról” (1845) címmel, de legkiemelkedőbb munkássága mégis a matézis területéről való. Gyakorlati mérnöki tevékenységet nem is folytatott. 1836—40-ben jelent meg kiváló munkája, „A felsőbb analysis elemei”, amellyel az Akadémia nagy jutalmát nyerte el. Gyakorlati vonatkozású műve is elméleti téren maradt, kimutatván, hogy a Rudas-fürdő táján a Dunát egyetlen ívvel át lehet hidalni, s így tőle származik az Erzsébet-híd első gondolata.

7. Lányi Sámuel (sz. Iglón, 1792 táján, m. oklevél 1823.- ápr. 5„ halála ideje ismeretlen). Nevét Somának is írták. A Tiszán

1834-től 1846-ig tartottak az első felmérési munkálatok. Lányi egy időben ezeket a felvételi munkálatokat vezette mint igazgató-mérnök. Más adatok szerint azonban ezek a munkálatok az 1833—1844. évek között folytak. Hogy Lányi előbb hol dolgozott, arra nincsen adatunk. Sajnos, életrajzából alig valamit ismerünk. Első Tisza-térképe, amelyet ismerünk, a következő:

1.44