Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
IX. Az Institutum Geometricum mérnökei a gyakorlati életben
Az 1821-ben kikerült Beszédes Ferenc Tolna megye mérnökeként számos térképet rajzolt 1836 körül, Báthory István kamarai mérnök pedig Lugos környékén térképezett az 1830-as években. Győry Zsigmondnak a Festetics-levéltárban vannak térképei, s már 1821-ben elkészítette Keszthely szép térképét. Keller Ignác, a fenti Báthory István és Vörös László társaival egy 8 lapból álló nagy és igen szép kéziratos térképet hagyott hátra Buda és Pest városokról 1826-ból, amelyen már a Duna vízállásához mért magassági pontokat is feltüntetnek. Fabriczy János a már említett Poprád-térképet készítette Pazár Józseffel 1832-ben. Müller János főleg a zirci járásban dolgozott, elsősorban a jobbágyság felszabadításával kapcsolatos földméréseken. Gyenes Jánosnak végül Baranya megyéből maradtak birtoktérképei. Az 1822-ben oklevélét szerzők közül Nagy Sándor az 1830-as években Sopron megyében térképezett, Jovannovics Demeter Pest város mérnökeként végzett itt fehnéréseket. Andrási Antalnak Fehér megyéből van egy kéziratos megyei térképe. 1823-ban végzett a kiemelkedő Lányi Sámuel, akivel külön kell foglalkoznunk. 1824.-ben került ki Giba Antal, akinek Szeged környékéről vannak gyönyörű térképei. Az 1825-ben oklevelet szerzők közül Danilovics Mihály Zemplén megyében vett fel szép lapokat, Bosky Lajos Bereg megye egy részének térképét készítette el 1828-ban, Halácsy Miklós Újszeged térképét rajzolta meg 1836-ban. Akik 1826-ban kaptak oklevelet, azok közül Durtsinszky József Zemplén megyében dolgozott, Csörgey Zsigmond 1846- ban Fehér megye térképét rajzolta meg, majd Pest megyében dolgozott, Galambos Sámuel Zemplén megyében vett fel birtoktérképeket, Nádasdy József többfelé ugyanilyen munkát végzett. Az 1827-ben kelt oklevelűek közül csak Szakonyi Ignác említhető, akinek több birtoktérképét ismerjük. 1828-ban került ki oklevelével Vörös László, aki egyike volt legkiválóbb mérnökeinknek. Elkészítette a Duna nagyszerű térképét, amely saját metszetében 1833-ban jelent meg „Alap és vízhelyzeti térképe Buda és Pest szabad királyi fő városainak .. címmel. Keller Ignáccal es Báthory Istvánnál készített még egy másik fővárosi térképet is, amelyet már említettünk. Kéziratos térképeit ismerjük Somogy megyéből is. 132