Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
VII. Az Institutum Geometricum helyiségei és felszerelése
okozta, hogy „a lejtméreti szer”, a „szegletmérő állványa”, a „Vcltmani Vízhamarságmérő”, s a „Pitot csövei” megdrágultak (38. — 127. — 1845.). Peízelt 1845-ben jelentést téve a szertár állapotáról, azt „Földméreti és Vízműzeti Szertárinak mondja (38. — 128. — 1845.). A műszergyűjtemény karbantartására és megőrzésére viszont nem volt fedezet. A bölcsészeti kar 1845. dec. 20-i ülésén felmerült az az indítvány, hogy az Institutum műszereinek javítása érdekében egy asztalos vagy lakatos képzettségű egyetemi szolgát alkalmazzanak a mértani tanszékhez, de ezt nem tartották kivihetőnek. Ezzel szemben műszerek beszerzésére, rajzokra, építési művekre az első esztendőben 600 frt, a további években 300—300 frt kiutalását kérték a Helytartótanácstól. Kérelmükhöz mellékelték az 1843-i leltárt, amely 47 tételt tartalmaz (38. — 5. — 1846.). Ebben azonban, úgy látszik, a kisebb tárgyak nem szerepeltek, mert 1847-ben azt jelentették, hogy összesen 235 db tárgy van az intézet birtokában, amiből Petzelt tanszékre lépésekor már megvolt 66 db, Petzelt pedig összesen 1164 frt ellátmányon szerzett be 29 darabot; saját pénzén vett visszatérítés reményében 145 darabot 978 frt értékben (39. — 279. — 1847.). Petzelt tehát valóban nagy súlyt helyezett az intézet felszerelésére. Viszont a felsőbb hatóságok nem vették számításba, hogy ezek a műszerek nem muzeális darabok, hanem azokat a hallgatók gyakorlatain használni kell, tehát rongálódnak és el is veszhetnek. 1845-ben a Helytartótanács számon kérte tőle a szertár elromlott műszereit s nem fogadta el azt a jelentését, hogy abból egyeseket a hallgatók elvesztettek. Hogy a gyakorlati mértan tanszékének külön könyvtára és térképgyűjteménye is lett volna, arra igen kevés adat mutat, 1810-ben a gyakorlati mértan professzora azt kérte, szerezzék be az intézetnek a Bacsó József-féle kvadratúra- és kubatúra- táblázatokat. 1846-ban az Egyetemi Tanács úgy intézkedett, hogy a Kraszna megye által ajándékul küldött térképet az egyetemi könyvtárban kell elhelyezni (39. — 301. — 1846.). Ebből úgy látható, hogy nem volt az Institutumnak térképgyűjteménye, mert különben odakerült volna a fenti térkép. A földmérési tanszék műszertára akkor került válságba, amikor Petzelt elhagyta tanszékét. A bölcsészeti kar ekkor Vállas Antalt küldte ki a gyűjtemény megvizsgálására, de ez a 118
