Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

VII. Az Institutum Geometricum helyiségei és felszerelése

A fentiek ismeretében nem mondhatjuk, hogy az Institutum felszerelése annyira hiányos lett volna, hogy mérési gyakorlatokat nem lehetett volna tartani, úgyhogy bár Schmidt idejéből felvételi gyakorlatokra vonatkozó adatok nincsenek, mégis valószínű, hogy ezeket a műszereket valóban használták is. Erre mutat egyébként az is, hogy Schviidt 1817-ben egy újfajta szintező műszer beszerzését kérte az Egyetem Tanácsától (39. — 290. — 1817.). Meg is kapta rá a költségeket. Egyetlen olyan adatunk sincsen, amely arra mutatna, hogy a Helytartó- tanács vagy a Kamara szűkkeblű lett volna az Institutum műszerekkel való felszerelésében.

Ezzel szemben az a benyomásunk, hogy amíg Rausch, majd Petzelt idejében szépen gyarapodott a műszergyűjtemény, Schmidt professzorsága alatt mintha kevesebb súly esett volna arra. Schmidd nyugalmazásakor ugyanis az 1808—1838 közötti évekből csak a következő újabb műszerek beszerzését mutatják ki: 1 db arányos-osztó körző, 1 db Liesgan-féle szintező műszer, 2 db. redukciós körző, 7 db mikrométeres körző, egy igen pontos szintező műszer achromatikus csővel, szintező rudak, 1 db. háromszárú körző. Viszont érdekes, hogy a gyakorlati mértan szertárában 25-féle erdei fa fényezett mintája is szerepelt, ami már az 1800-as leltárban is benne volt. Hogy mire használhatták ezeket, nem tudjuk. Schmidt a sajátjából ajándékozott a műszertárnak egy arányos-osztó körzőt, 1 rézkvadránst kétperc pontossággal, számos építészeti rajzot (38. — 183. — 1838.).

Hogy Schviidt idejében kissé el volt hanyagolva a műszertár, azt abból is gyaníthatjuk, hogy Petzelt kinevezése után azonnal beadvánnyal fordult az Egyetemi Tanácson át a Helytartótanácshoz, hogy az Institutum számára engedélyezzék geodéziai (!) és hidrotechnikai műszerek beszerzését, mivel ezek hiányában nem lehetséges gyakorlati kiképzést adni a hallgatóknak. A meglévő műszerek ugyanis már mind elavultak, s felsőbb geodéziai mérésekhez, nagyobb háromszögelésekhez, különleges szintezésekhez, amikre most gyakran szükség van, megfelelőbb műszerek kellenek. Ezeket a bécsi Kraft mechanikusnál kellene beszerezni. Elsősorban szükség volna a következő műszerekre: Egy Reichenbach-féle teodolit 10" pontossággal, két távcsővel, 450 írt értékben. — Stampfer-féle szintező műszer, felszereléssel, 230 írt értékben. — Távcsöves vonalzó, 80 írt értékben. — Kraft-féle mérőasztal, 50 írt értékben. — A grafikus háromszögeléshez való, üveggel felszerelt tábla, 22

116