Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
V. Az Institutum Geometricum tankönyvei és tananyaga
adási anyagából tankönyvet. Leggyakorlatiasabb szellem volt köztük Nemetz, akinek több találmánya ismeretes, de egy igen széles tárgykörű összefoglaló művön kívül ő sem írt mechanikát hallgatói számára. Az utóbbinak címe: „Vorrath neuer Beyträge für Physik, Oekonomie, Mechanik, und Technologie, das ist: Naturkunde, Wirtschaft, Maschinenwesen, Nutzen und Arbeit Zusammentragen. Pest 1784.” . Minden valószínűség szerint Nemetz József volt az Institu- tumban tanító professzorok között a legnagyobb feltaláló elme. Volt egy óramű segítségével működő villamos gyújtású gázlámpája, amelyet Londonban is használtak. Ezt a találmányát le is írta. („Vorläufige Beschreibung einer elektrischen Lampe, welche mit einem Uhrwerke verbunden nach London bestellet wuerde.” 1801.) Ezenkívül a következő fontosabb találmányai ismeretesek még: sípláda, öröknaptár, kifelé-befelé nyíló ajtó, rétkaszáló, vízi fűrészmalom, cséplőszerkezet, a borostyánkő megolvasztásának módja, az ágyúcső fúrásának egyszerű módja, a budai Bunapart katonai erődítése, hátultölthető szélpuska 60 lövésre. (25/c.) Találmányai tehát főleg mechanikaiak, viszont Jedlik Ányos a fizika terén tett nagyszerű felfedezései és találmányai révén emelkedett a világhírű magyarok sorába. A nagynevű Jedlik Ányos volt a mechanika utolsó előadója az Institutumban. Jedlik kiváló kísérleti fizikus volt, de hogy a mechanikára mennyi súlyt helyezett, s hogy mi volt abból tananyaga, arra, sajnos, semmi adat sem áll rendelkezésünkre. Végeredményben tehát csupán egy XVIII. századvégi mechanikai mű alapján tudunk egy homályos pillantást vetni a géptan institutumbeli tananyagára. d) Mezőgazdaságtan Mitterpacher Lajos a mezőgazdaságtan tanszékének' már azm' y? Institutum szervezése idején professzora volt, de előzd haboltóinak már 1779-ben kezdett tankönyvet írni, „Eleméréi Rei Rusticae in usum Academicarum Regni Hungáriáé’\cimpn, amelynek III. kötetét 1794-ben fejezte be. Műve 18HH»e»v- újabb kiadást is ért. Ez a szó szoros értelmében úttörő munka volt a magyar tudományban, s igen hosszú ideig pótclhátetlan és pótolatlan mű maradt. Anyaga rendkívül gazdag. E^ső kötetében (1816-os kiadás) a növények természetrajzába való bevezetés, a mezőgazdasági művelés, kertművelés, gyümölcstermelés 7* !i 9
