Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)
21. Az öntözéses növénytermesztés gazdaságosságának vizsgálata
15. táblázat A kihasználás hatása az öntözési költségekre x Állandó költség aránya % Öntözési költség indexe 400 600 800 1000 1200 1400 évi üzemóra teljesités mellett 10 107 107 102 100 98 97 20 130 113 104 100 97 94 30 144 120 108 100 94 81 40 160 127 110 100 93 89 50 174 133 112 100 91 85 x = 1000 üzemóra teljesités = 100- a termelés színvonalát,- a termelés szerkezetét,- az agrotechnika minőségét (eszköz, időpont, a munka minősége),- a szervezés színvonalát. Az egyes növényeknél eltérő mértékű hozamnövekedéssel lehet számolni a fenti tényezőket figyelembe véve: az évelő pillangósoknál 50-100 silókukorica, csalamádé 80-100 legelő 80-150 burgonya 50-100 zöldségfélék 50-100 cukorrépa 60- 80 kukorica 40- 50 szőlő. - gyümölcs 20- 50 őszi búza 20- 40 és a másodnövényeknél 80-150 %—os hozamnöyekedés érhető el. A hozamnövekedés átlagos értékét nagymértékben befolyásolja a termelés szerkezete. Az intenzivebb ágazatoknál ugyan kisebb mérvű a hozam növekedése, de abszolút értelemben mégis nagyobb, mert az alaphozam is magasabb. Ezt mutatjuk be a 16. táblázatban. A hozamnövekedésnél kell vizsgálni a termelési érték növekedését is. Ez nem mindig azonos a hozamnövekedéssel, mert befolyásolják az árviszonyok, vagyis a GE értékesülése. Általában a mai árviszonyok mellett az intenziv kultúráknál magasabb a hozamegység ára, s igy kedvezőbb a termelési érték a hozamnövekedésnél. A termelés gazdaságosságának másik lényeges oldala a termelési- 104 -
