Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

18. Az öntözővíz hőmérsékletének változása esőszerű öntözésnél

hosszúságban, napon és árnyékban lefektetve próbáltunk ki. A vizsgálat során az igazolódott, hogy a cső szinének, átmérőjének és hosszának a viz hőmérsékletváltozása szempontjából kisebb a jelentősége. Vizsgáltuk a szélsebesség, hőmérséklet, páratartalom és talajhőmérséklet értékeit.

A kitűzött cél annak megállapitása volt, hogy a csőkut vize a talajra jutás pillanatáig milyen hőmérsékletváltozáson megy keresztül.

A módszer a következő volt:

1. Mérés a csőkutnál: 1

Legalább három óra üzemidő után a szivócsövet á kútfejről lebontottuk és a hőmérőt a zsinóron át a kútba helyeztük, 5 perces vizbentartás után a hőmérőt kiemeltük és a napfény elől takarva

' azonnal leolvastuk.

A három órás üzemelés a csőkut belső részét és a vizet, valamint a csőkut csövét körülvevő talajt a rétegviz tényleges hőfokára hüti le és igy a leállást és a mérést jelentő 1-2 perces késedelem miatt az álló viz a kutcsőben nem tud felmelegedni. A hőmérő beengedési és visszahuzási ideje a magas vizszint és az alkalmazott hőmérőtipus miatt ( nem nagy érzékenységű hőmérő) a levegőben tartózkodás ideje alatt nem képes felmelegedni. Sorozatos mérésekkel meggyőződtünk arról is, hogy hasonló tartamú üzem után a kút vizhőmérséklete mérhető úgy is, hogy a nyomóoldali hattyunyakcső után közvetlenül tolózáras T-idomot építünk a hálózatba és a megállás nélkül üzemelő csőkutnál a T-idom tolózárán át kiengedett vizsugárban mérjük a viz hőmérsékletét. Megszakítás nélküli üzemnél ez azonos a kút hőmérsékletével.

2. Mérés a szórófejnél:

A szórófejnél - tartós üzem után - lehetőleg a viz hőmérsékletmérésével egyidőben le kell fogni a sugárbontót és a hőmérő higanygömbjét a sugárba kell tartani. így mérhető a szórófejnél kiömlő • viz hőmérséklete. A hőmérőt ferdén,higanygömbjével a sugár irányába tartani, mert igy a sugár erőhatása kisebb (nem üti ki a hőmérőt a kézből, ill. nem törheti el) továbbá a higanygömb által okozott vizperemet nem akadályozza meg abban, hogy a hőmérőn a leolvasást elvégezzük.

3. Mérés a talajnál:

1 m2 területet közrefogó léckeretet készítettünk, mely 20 cm magas lábakra állítható. A léckeretet a szórófejtől mintegy 8-10 m- re helyeztük el. Növényzetmentes talajnál a léckereten belül 10-15 cm vastagon szénát vagy szalmát terítettünk el. Lehetőleg a kutnál és a szórófejnél történő méréssel egyidőben, vagy az közvetlen követően kell az elhelyezett és addig is az öntözött területen álló léckeretre átlátszó, tehát mem opál szinü nylon-lepedőt- 90 -