Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)
12. Szőlő öntözése
12. SZŐLŐ ÖNTÖZÉSE Hazánk hőmérsékleti és csapadékviszonyai mellett öntözés nélkül is lehet eredményes szőlőtermesztést folytatni. Az öntözés térhódításával a szóló öntözésére is sor került és úgy a csemege, mint borszőlőnél nagy hozamokat eredményezett. Az eddigi tapasztalatok alapján a helyesen végrehajtott öntözés nem befolyásolja károsan a szőlő cukor- és savtartalmát, sőt a cukortartalom öntözés mellett emelkedik. Öntözésre való berendezkedés esetében azonban elsősorban a csemegeszőlőt kell öntözni és azokat a borszőlőket, melyek rossz vizgazdálkodásu, sülevényes homokokon fekszenek. Ezeken a helyeken a nyár végi szárazság során a szőlő elveszti leveleit és fürtjei kényszerérettek, minőségileg gyengék lesznek. A szőlő tápanyagigénye nagy. Elsősorban a szervestrágyázást igényli, amit istállótrágyával elégíthetünk ki. A szervestrágya adagja istállótrágyából 3 évenként 300-400 q/kh. E mellett 5-6 q/kh vegyes műtrágyát kell évem te biztosítani, mert csak bőséges tápanyagellátás mellett lehetséges szőlőtőkék károsodása nélkül nagy terméseket betakarítani. A termőre fordulás előtt, gyenge tápanyagtartalmu homok területeinek lehetőség van a szervesanyag-szükséglet évelő pillangós növények gyökérmaradványaival való biztosítására. Korszerű szélessoru telepítéseknél a sorok közé vetett lucerna visszamaradó gyökértömege biztosítja az öntözött szőlő szervesanyag-szükségletét és egyben védi a fiatal, homokverésre érzékeny szőlőoltványt a szél által mozgatott éles homokszemcsék verésétől. , A viznyerési lehetőségét már a telepités előtt tisztázni kell. Az öntözőtelep tervét a telepítési tervvel összhangban - azzal egyidőben - kell elkészíteni. Az öntözőtelep építésére a telepítéssel egyidejűleg, félstabil vagy stabil berendezés esetén a telepítést megelőzően kerülhet sor. A borszőlő az aránylag szárazságtűrő - mezofita - növények közé tartozik. A Szovjetunióban klimatikus szempontból egy-egy adott táj szőlő- termesztésre való alkalmasságának megállapításánál Szeljaninov "hidroter- mikus koefficiense " a mérvadó. A hidrotermikus koefficiens a tenyészidő, vagy annak egy része alatt lehullott csapadék és a talaj, valamint a növényzet által elpárologtatott vízmennyiség közötti arányt fejezi ki. Képlete: ahol p = csapadékösszeg t =•hőösszeg. t- 54 -
