Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

7. Egyes növények termesztése öntözéssel

Ennek ellenére a termelésfejlesztés további reális lehetőségei adottak. A rlzstermesztés nemzetközi adatait a 6. táblázat tartalmazza.

6. táblázat

A rizs vetésterülete és termésátlagok

1948 52. évek

1965.

Ország

Terület

Tér mé s

Terület

T érmés

(1000)

(1000)

ha

kh

q/kh

q/ki

ha

kh

q/ha

q/kh

Spanyol

58

100

48,6

27,9

34

56

62,1

35,6

Olasz

149

259

48,5

27,8

120

208

51,6

29,6

Görög

12

21

31,3

17,9

25

44

45,8

26,3

Francia

13

23

36,4

20,9

29

54

40,6

23,3

Szovjetunió

136

214

14,5

8,3

190

330

24,5

14,0

Magyarország

16

28

25,1

14,4

18

30

12,7

7,3

A rizstermesztésre berendezett területek rekonstrukciós munkáinak végrehajtása után a műszaki feltételek 35^40 000 kh rizs termőterület fenntartását teszik lehetővé. A rizstermesztés fejlesztésének egyik fontos tényezője a rizsbetakaritás gépesítésének megoldása.

A hektáronkénti termésátlag 14-15 q/kh-ra történő növelésének feltételeit meg lehet teremteni. Ez esetben a jelenlegi import év 10 000 tonnára csökkenthető lenne.

7.14. Másodvetések, tarlóvetések

Az elővetemény lekerülése után a talaj rendszerint kiszárad, a vetés után pedig legritkább esetben van annyi csapadék, hogy az elegendő legyen egy újabb termés kifejlődéséhez. Öntözéssel függetleníteni tudjuk termesztésünket a csapadékviszonyoktól és a legnagyobb befolyásoló tényezőt, a vizet tudjuk az igényeknek megfelelően szabályozni.

A másodvetések, tarlóvetések alkalmazásával növelhetjük a takarmánytermő területet, illetve egy üzem takarmányszükségletét kisebb területen megtermelhetjük. Ezzel lehetőség nyílik - a takarmánynövényeknél gazdaságosabb - árunövények nagyobb területen való termesztésére.

A másodnövények termesztése fokozott tápanyagigényt jelent. Ennek biztosítását már az elővetemény trágyázásánál figyelembe kell venni.

" - 45 -