Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)
7. Egyes növények termesztése öntözéssel
7.9. Kukorica-csalamádé Zöldetetés és szálastakarmány-termesztés céljából termesztjük. Bőséges szénhidrát tartalmú. A silókukoricánál valamivel több emészthető fehérjét - 0,9 %-ot - tartalmaz. Tápanyagigénye hasonló a silókukoricáéhoz. Mivel azonban a csala- mádét fejletlenebb korában takarítjuk be, mint a silókukoricát, a tápanyagigény számításánál a silókukorica tápanyagigényénél 10-15 %-kal kisebb értékeket lehet figyelembe venni. A foszfor- és káliumtartalmu műtrágyákat ősszel, mig a nitrogéntartalmuakat tavasszal és a tény észidőben kell kiadni. Laza homokos talajokon tanácsos a nitrogéntrágya felét vetés előtt, felét pedig a szárbainduláskor az öntözéssel együtt kiadni. Öntözéssel a következő jó fattyasodó, nagy zöld tömeget adó és nem korán fásodó fajták termesztése ajánlatos: Fehér gyöngy, Mv-1 és Mv-5. Vetés utáni kedvezőtlen talajnedvesség esetén kelesztő öntözés végezhető 30-40 mm-es vízmennyiséggel. A tenyészidőben öntözést a szárbainduláskor kell megkezdeni és ezt követően a folyamatos viz és tápanyagellátásra törekedve 16-18 naponként 50-60 mm-es vízmennyiséget kell adni. Az öntözést a betakarítás előtt 8-10 nappal be kell fejezni. 7.10. Silónapraforgó, borsós napraforgó Termesztésére elsősorban azokon a rossz talajadottságu területeken van szükség, ahol a silókukoricát nem lehet eredményesen termeszteni. Emellett azonban jó talajú területeken is érdemes vele foglalkozni, mert értékes béltartalma miatt igen jó silótakarmány, másrészt üzemszerve- zésileg a silózási munkacsúcsot csökkenti, mert betakarítására a kukoricasilók előtt kerül sor. A siló napraforgó és borsós napraforgónál a silókukoricára vonatkozó tápanyagszükségleti adatokat kell alkalmazni a szerves, illetve műtrágya- mennyiségek kiszámításánál. A napraforgó talajzsaroló növény. Ezért utána fokozott gondot kell fordítani az utónövény tápanyagszükségletének biztosítására. E mellett a termesztendő fajta megválasztásánál a nagyranövő, viszonylag nagytányéru és sürü lombozatu fajtákat kell silózási célra alkalmazni. Öntözését - amennyiben a száraz tavasz szükségessé teszi - a vetés után kell elkezdeni. Kelesztő öntözésre 30-40 mm-es vízmennyiséget kell kiadni. A napraforgó vízigénye a rohamos hosszanti növekedés megindulásával ugrásszerűen emelkedik, A tenyészidőbeni öntözést akkor kell elindítani és folyamatos vízellátást biztosítani két és fél hetenként megismételni. Egy öntözés vízmennyisége 50-60 mm.- 38 -
