Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

7. Egyes növények termesztése öntözéssel

mok betegségei fokozottan fellépnek. Ezért a termesztésre ajánlott fajták kiválasztásánál elsősorban a betegségeknek ellenálló fajtákat célszerű előnyben részesíteni. Az egyes fajták ezirányu tulajdonságairól a "minősített faj - ták jegyzéke" ad jó tájékoztatást.

Öntözött viszonyok között általában 70 cm-es sortávolság mellett 25 000-27 000 tőszámot kell elérni holdanként ahhoz, hogy eredményes legyen az öntözéses gazdálkodás.

A burgonya a tenyészidő során állandóan igényli a vizet. A talaj nedvességtartalmával szembeni igénye 60-65 %, 35-40 % viz-levegő arány. Öntözést általában az első töltögetés után, junius elején kell elkezdeni. Ezt követően 16-18 naponként kell az öntözéssel visszatérni. Egy-egy öntözés viznormája 40-50 mm. Az öntözést a gumók teljes kifejlődésekor, augusztus első felében be kell fejezni. Ellenkező esetben a víztartalom növekedésével romlik a gumók eltarthatósága, valamint könnyen felléphetnek a gumót kárositő, rothasztó gombák és baktériumok.

7.7. Napraforgó

Az ipar részére termesztett napraforgó főleg a szárazságtüréséről és nagy élelmességéről ismert. Termésképzéséhez sok vizet igényel. Rossz vízellátási viszonyok között a nagy talajréteget behálózó gyökértömeg igyekszik a talaj teljes vízkészletének felhasználásával biztosítani a vizet. Rossz vízellátás mellett azonban nagy termésre nem számíthatunk.

Öntözött viszonyok között az alábbi fajták adják a legnagyobb termés: Iregi korai csikós, Krasznodári 1646 és VNIIMK 6540. Kifejezetten öntözésre nemesitett fajtánk nincs, de a száraz termesztésnél bevált fajták öntözéssel is jó eredményt mutatnak.

Tápanyagigénye nagy. Élelmessége mellett mindenkor biztosítani

kell 1 q szem és szár előállításához 10,55 kg nitrogént, 5,46 kg PCk

2 5,

3,78kg K^O ásványi hatóanyagot. Ügyelni keli a napraforgót követő növény

tápanyagellátására, mert a talajt a napraforgó kizsarolva hagyja vissza.- A tervezett termésnagyság alapján számított műtrágya mennyiségéből a foszfor és káliumtartalmuakat teljes egészében ősszel, a nitrogéntartalmúnak kétharmadát ősszel, egyharmadát pedig az első öntözés alkalmával kell kiadni.

Kát .holdanként a kistestü fajtákból 70 cm-es sortávolsággal 28-30 000 tövet kell termeszteni.

Öntözését száraz tél és tavasz után az egyenletes és gyors kelés érdekében a vetés utáni kelesztő öntözéssel kell elkezdeni. Ekkor 30-40 mm vízmennyiség elegendő a megfelelő talajnedvesség megtermesztéséhez. Vízigénye a szárbaindulástól kezdve emelkedik jelentősen. Ez időponttól kezdve- 35 -