Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

7. Egyes növények termesztése öntözéssel

I 5-6 cm-es vetésmélység helyett 10-12 cm-re vetünk.) A kétvonalas hibridek kényesebbek a kétszeres keresztezésüeknél, jobban reagál­nak a termesztés során elkövetett hibákra, kevésbé alkalmazkodó - képesek.- Az előállításban e kukoricák többsége nem bőtermő; ezért a kétvo­nalas vetőmag előállitása drága. A vetőmag ára is ennek megfelelő­en többszöröse a kétszeres keresztezésü hibridek árának. A vető­mag osztályozása, főleg kalibrálása rendkívül nehéz a heterogén alapanyag miatt, ezért a vetése is nagy gondot és begyakorlást, nem utolsósorban vetőgépet igényel. A kísérletek többségében a magyar kétvonalas és háromvonalas hib-' ridek (Mv 620, Mv 590, Mv 530, Mv 431) a FAO-számuknak megfelelő éré­si csoportokban - azonos feltételek mellett - termőképességben nem marad­tak el a külföldiektől, elsősorban a jugoszláv egyszeres hibridektől. Hason­ló kedvező értékelést lehet elmondani egyes hazai kétszeres keresztezésü hibridekre is (Mv 602, Mv 59, Mv 40, Szegedi 71, stb.) A jő fajtamegválasztás mellett az elérhető termés nagyságát alapve­tően befolyásolja a holdankénti növényszám. Jó tápanyagellátási viszonyok között az öntözött kukorica 25-28 000 növényszám mellett hozza a legnagyobb termést. Az általában használt 70 cm-es sortávolság mellett ez azt jelenti, hogy a* egyelés során 31, illetve 29 cm-ként kell meghagyni a növényeket. A kukorica vízigénye a következő fejlődési szakaszokban a legerőtel­jesebb: szárbaindulás, cimerhányás, csőképződés, szemképződés. Az ön­tözővizet elsősorban ezekben az időszakokban kell biztosítani. Mivel azon­ban ezeknek a szakaszoknak a felismerése sokszor nem biztonságos, vala­mint az egyes fejlődési stádiumok rohamosan követik egymást célszerűbb, ha a kritikus időben adott öntözés helyett folyamatos vizbiztositásra törek­szünk. Ennek során a talajból elpárologtatott nedvességet mindig úgy pótol­juk, hogy a talaj nedvességi viszonyai a kukorica számára optimális 70 % viz és 30 % levegő arány közül mozogjanak. Az első öntözést száraz tél és tavasz esetén a vetés után kell adni. Ez a kelesztő öntözés 30-40 mm- nél ne legyen több. Hazánk csapadékviszonyai között azonban erre ritkán kerül sor. A tenyészidőbeni öntözést a rohamos növekedés megindulásakor kell elkezdeni. Vigyázni kell azonban arra, hogy az öntözést 14-16 ° C-nál hidegebb talajnál ne kezdjük el, mert a nedves talaj nehezebben melegszik fel és a huzamosan hűvös állapot hátráltatja a kukorica fejlődését. Az első öntözés után, ami junius elejére esik, 18-20 naponként kell az öntözéseket megismételni. Egy-egy alkalommal mintegy 50 mm-es vízmennyiséget kell kiadni. A kukorica öntözését augusztus második felében a viaszérés kezdetén be kell fejezni. Az ezután adott öntözővíz a termés mennyiségét már nem befolyásolja, mivel a vegetativ részek növekedése és a generativ részek kialakulása már befejeződött. A szárrészek zöldentartásával késleltetnénk az érést, veszélyeztetve ezzel a jó betakarithatóságot.- 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom