Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

6. Az öntözéses termesztés technológiája

a jelenlegi szakmai felkészültség mellet pontosan nem végezhető. A berendezések kapacitása sem teszi lehetővé, hogy e szakasz rövid ideje alatt az öntözést nagy felületeken végrehajtsuk.

4. táblázat

Kimutatás

az 1 q termés előállításához szükséges főbb tápanyagokról

hatóanyagban

Sorszám

Megnevezés

1 q term, előáll, szükséges kg műtrágya

N

P

K

1.

Búza és rozs

2,05

1,05

0,50

2.

Árpa

1,50

0,85

0,55

3.

Zab

1,80

0,70 .

0,50

4.

Szalmafélék

0,48

0,20

0,90

> 5.

Kukorica

1,67

0,56

0,36

6.

Szója

5,10

1,02

1,30

7.

Kukoricaszár

0,84

0,80

1,64

8.

Borsó

3,74

1.1,25

9.

Cukorrépa

0,18

0,08

0,23

10.

Dohány

2,45

0,66

5,09

11.

Olajos növények

3,50

1,80

1,00

12.

Burgonya

0,33

0,12

0,60

13.

Pillangós tak. (széna)

2,06

0,56

1,50

14.

Egyéb szálas takarmány

3,16

0,62

1,—

15.

Silókukorica

0,62

0,20

0,45

16.

T akarmányrépa

0,19

0,07

0,42

17.

Repce

3,50

1,80

1,—

18.

Rét (széna)

2,64

0,72

2,—

19.

Legelő (zöld)

0,66

0,18

0,50

Hatóanyag átszámítási kulcsok szabvány műtrágyákra:

N = 5, P = 5,55 K = 2,50

Pl. 1200 tonna N hatóanyag = 6000 tonna 20%-os pétisóval

1000 tonna P hatóanyag = 5550 tonna 18%-os szuperfoszfáttal 400 tonna K hatóanyag = 1000 tonna 40%-os kálisóval.

Felhasznált átlagos istállótrágya tápanyagát az alábbi kulcsok szerint lehet átszámítani:

N = 40, P = 25, K = 50

Pl. 100 q istállótrágyában van 40 kg N, 25 kg P, 50 kg K hatóanyag.- 25 \