Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)
6. Az öntözéses termesztés technológiája
6. AZ ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉS TECHNOLÓGIÁJA Az öntözéses gazdálkodásra való áttérés feltételei elsősorban azokban a mezőgazdasági üzemekben adottak, ahol a száraz termeléshez szükséges agrotechnikát maradéktalanul alkalmazzák, megfelelő tápanyagellátás, szakvezetés és üzemi szervezettség kialakult, 3 a termések felső határát a viz mennyisége szabja meg. Itt lehet és kell is belépni az öntözéssel mindenütt, ahol ezt az egyéb környezeti és közgazdasági tényezők indokolják. Ahol ezt a fejlődési fokot megelőzve kívánunk az öntözéses gazdálkodásra áttérni, ott az öntözött területet kiemelten kell kezelni és a szükséges mezőgazdasági feltételeket legalább e területre biztosítani kell. Az alkalmazni kivánt öntözési módot (felületi vagy esőszerü) és ezen belül a módszert (barázdás, áztató, csörgedeztető, árasztó, vagy esőzte- tésnél hordozható berendezéssel, felszín alatti csővezetékkel stb.) mindenkor az adott üzem keretébe beillesztve, a gazdaságosság messzemenő szem előtt tartásával lehet és kell is kiválasztani. Az öntözési módok és módszerek alkalmazásánál - mint a mezőgazdaságra károsat - mellőzni kell az egyoldalúságra való törekvést. Általánosságban kötött talajon és sik terepen (ahol tereprendezésre nem lenne szükség ) és ezen belül egyes kultúráknál (rét-, legelő-, takarmánynövények) előnyösebb lehet a felületi öntözési módszerek valamelyikének kiválasztása. Lazább talajokon, nyugtalan domborzatú területeken (ahol felületi öntözést csak előzetes tereprendezés után lehetne bevezetni) és valamennyi kertészeti kultúránál (zöldség, gyümölcs) elsősorban az esőszerü mód alkalmazható. Az esőszerü módon belül 500 kh összefüggő területig hordozható berendezések, ennél nagyobb területre és a kertészeti kultúrákra (zöldség, gyümölcs) felszín alatti csővezetékes .módszer alkalmazható. E célkitűzések megvalósításához feltétlenül szükséges,hogy egy adott üzemben a végleges terület tervezése megtörténjen, és az egymás utáni években az építés eiinek megfelelően történjék. Egyes kertészeti kultúráknál (elsősorban gyümölcs, másodsorban szőlő) alkalmazni kellene jövőben az automatikus, teljes kiépítésű felszín alatti csővezetékes un. "többrendeltetésü" esőztetőberendezéseket. Az öntözőberendezéseket- fagy védelemre,- öntpzésre,- műtrágya, nyomelemek adagolására,- egyes növényvédőszerek kiszórására,- egyéb speciális célokra (Jonathán almánál színesítésre, szőlőnél a cukortartalom növelésére stb.) és- tároló, csomagolóházak vízellátására lehetne felhasználni.- 22 -