Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

5. A csőkutas öntözés jelentősége, eddigi eredményei és tapasztalatai

lehessen, hiszen - adott helyen - kizárólag a tervezéstől függ, hogy a cső- kutakat azokra a pontokra fúrják, ahonnan az üzemeltetés a legoptimálisabban történhet. Amennyiben az öntözés vizfolyásból, csatornából, tóból, stb. történik, a meglévő adottságokhoz feltétlen alkalmazkodni kell.

A csőkutas öntözésnél minden kötöttség nélkül, - nem meglévő vizforrás- hoz alkalmazkodik a tervező, hanem a vizforrást tudja a legoptimálisabb helyen kialakítani. A helytelen tervezés viszont az egyébként biztosítható gazdaságosságot csökkenti.

A Bács Megyei AG. Vízépítési Tervező Csoportja a mezőgazdasági, műszaki, hidrológiai tapasztalatok alapján kialakította a csőkutas öntözőtelepek típus-tervét. Jelenlegi ismereteink szerint mind beruházási, mind üzemeltetési szempontból ez az elrendezési és üzemeltetési terv bizonyult a gyakorlatban a leggazdaságosabbnak.

A csőkutak telepítésénél az alábbi szempontokat vettük figyelembe:

1. A kutakat az öntözendő tábla szélén úgy helyezzük el, hogy azok mindenkor ut mellett legyenek. E célból esetleg a táblakialakitást is módosítani kell, hogy a tábla két szélén elhelyezett kutakról a táblák öntözhetők legyenek.

2. A kutakat az utak mellett úgy kell elhelyezni, hogy a szivattyú - a forgalom biztosítását figyelembe véve -lehetőleg az utón tudjon felállni és onnan elérje szivóvezetékével a kutat. Ezért a kutakat az ut szélétől egy méter távolságra helyezzük el.

3. A domborzati magassági viszonyaira figyelemmel, igyekezzünk a kutak helyét mindég a terület mélyebb pontjain kitűzni, mert különben a mélyre lehelyezkedő nyugalmi vizszint csekélyebb kitermelhető vízmennyiséget, illetve üzemelési többletköltséget eredményez. A nyomás alatti, feszitett tükrü rétegvizeknél a vízhozam és a leszivás között lineáris összefüggés van. Minél mélyebben van a nyugalmi vizszint, annál kisebb a lehetséges leszivás mértéke, tehát annál kisebb a vízhozam. A kutak mélyebb terepszinten történő elhelyezését indokolja az. a geológiai megfigyelés is, hogy a vizadó réteg az alacsonyabb fekvéső helyeken durvább, a terepemelkedések alatti finomabb szemcsézetü, sőt kisebb vastagságú is, ami egyet jelent a kisebb vizadóképességgel.

4. A csőkutak elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy lehetőleg két irányban legyenek hasznosíthatók, tehát az úttól jobbra-balra eső mindkét táblát öntözhessék. Közforgalmú utak esetében a kutak kétoldali hasznosítása hordozható csővezetékü berendezések alkalmazásánál csak akkor lehetséges, ha az öntöző csővezeték meglévő átereszen vezethető keresztül. Felszín alatti csővezetékü telepeknél uj áteresz építése, vagy az uttöltés átfúrása és a csővezeték védőcsőben való átvezetése is lehetséges.

5. A kutak egymástól megengedhető távolságát geológiailag a vizadó réteg minősége határozza meg. Minél finomabb a vizadó réteg szemcseszerkezete, annál közelebb lehetnek, minél durvább, annál messzebre kell- 20 -