Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

4. Az öntözési módszerek változása

- egy-egy berendezés kapacitása még a nagyobaknál is csak 130-180 kh, igy üzembehelyezésük a gazdaságokban sem üzemi, sem jelen­tősebb technikai problémát nem okoz. Ily módon alkalmasak arra, hogy az üzemek korlátozott, kisebb öntözési lehetőségeiket kihasz­nálják, vagy nagyobb lehetőségeik megvalósítása előtt az öntözés­ben üzemi gyakorlatot, hasznos tapasztalatokat szerezzenek. A felsorolt előnyök közül az utolsó pont egyúttal a hordozható berende­zések legfőbb hátrányát is jelzi. Alapvetően kis-, középüzemi berendezések ezek 500 kli-nál nagyobb, összefüggő terület megöntözésére alkalmazásuk már nem javasolható. Ilyen esetben már érdemes a fő nyomóvezetéket föld alá helyezni, hogy a gyakori áttelepítéstől megkíméljük magunkat. A felszín alá helyezett, beépített nyomóvezetékü (félstabil) és a tel­jesen föld alá helyezett vezetékű (stabil) öntözőberendezés a jövő nagyüze­mi esőztető eljárásának legjobb megoldása. E létesítmények megvalósítását hazánkban is megkezdtük és öntözőberendezéseink kb. 10%-a már ilyen módon üzemel. Az elkészült kalocsai, nagyhegyesi, balatonaligai, dunaúj­városi stb. nagyobb esőztető fürtökön kívül újabb felszín alatti nyomócsöves esőztető fürtök terveit készítik (mohácsi, hartai, martfűi stb.). 4.1. Az öntözési technika változása Az öntözési mód változásával egyidőben óriási fejlődés állt be az öntözés technikájában is. A kezdetleges árasztó öntözés, mely évezredes eszközökre és az emberi munkaerőre alapozott, s amelynek legfontosabb eszköze az ásó és a lapát volt, átadta helyét korszerűbb megoldásoknak. Villany és Diesel-meghajtású szivattyu-aggregátok ezrei, acél és műanyag gyorskapcsolásu csövek ezer kilométerei, szórófejek tízezrei, különféle eszközök és felszerelések szolgálják az öntözést, könnyítik meg az emberi munkát. A fő vízkivételek ellátására 63 úszómű és 383 szivattyú-gépcsoport vonult fel az elmúlt évben 26 000 LE teljesítménnyel, tiszányi vízmennyi­séget emelve a csatornákba. A felületi öntözőtelepek közvetlen vízellátásához a vízügyi szervek kb. 100 db mintegy 4000 LE-t képviselő szivattyuberendezést adnak, melyek másodpercenként 33 000 1 vizet emelnek. Megjelent a felületi telepeken szivornyák, tömlők és csatornaszigetelő fóliák formájában a műanyag is, hogy korszerűbbé, gyorsabbá, olcsóbbá tegye az öntözést. Kísérleti jelleg­gel megkezdték a betonhéj csatornák készítését is. Az esőztető berendezések fejlődtek. még inkább a korgj^yr^^gg^arftJ^mán l f< írás ií> ■- 17 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom