Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

2. Az öntözés üzemi feltételei, az öntöző üzemek berendezése

I

alapozhatók a jobb kihasználásra. Ez esetben alapvető kérdés a gépesítés és a kemizálás maximális igénybevétele, nemcsak az öntözött területén, hanem a gazdaság egészében. A munkaerőre gyakorolt hatása tehát főleg minőségi oldalról vetődik fel, vagyis nagyobb a magasabb színvonalú technikát ismerő szakmunkások iránti igény. Más módon ui. nem lehet megoldani a megnövekedett munkaigény kielégítését.

2,5. Talajerőgazdálkodás

Az eredményes öntözéses termelés, a mesterségesen pótolt vizmeny- nyiségen túl feltétlenül több tápanyagot is igényel. Ez a két tényező együttesen dönti el a terméslehetőségeket. A nagyobb vízfelhasználás ugyanis egyrészt javítja az öntözés nélkül is rendelkezésre álló tápanyagok hatékonyságát, de a növekvő hozam - ezen túlmenően - több szerves és szervetlen tápanyagot igényel.

A szervesanyag-szükségletre gyakorolt hatás nagyon eltérő lehet aszerint, hogy milyen az öntözés üzemi formája; időszakos öntözés esetén nem növekszik, viszont lényegesen javítható a szervesanyag - felhasználás hatékonysága.Ilyenkor tehát kizárólag a kihasználás területén hat az öntözés.

Intenzív öntözésnél és rizstermesztésnél azonban az öntözés hatása elsősorban mennyiségi oldalról vetődik fel (a szervesanyag-szükséglet jelentősen nő) s emellett másodlagos lehet a kihasználás. A szervesanyag - szükséglet növekedésének mértéke függ az öntözéses termelés irányától és méretétől, valamint a gazdaság öntözés előtti szervesanyagfelhasználásának a mértékétől.

Amig viszonylag extenziv termelési szerkezetnél nagyméretű öntözés is csak minimálisan növeli a szükségletet, addig intenzív szerkezetnél már viszonylag alacsony öntözési aránynál is nagymértékben no a szervesanyag szükséglet. ' .

Az öntözés hatása azonban nemcsak a szükségletek növekedésében nyilvánul meg (bár kétségtelenül ez az alapvető és elsődleges), hanem a szervesanyag-források tekintetében is különbségekkel kell számolni.

Az öntözéses termelés egyrészt lehetővé teszi a nagyobb méretű haszonállattartást, ami több istállótrágya-termeléssel jár, másrészt biztonságossá teszi a zöldtrágya másodnövényként való termesztését. Ez utóbbi különösen az öntözéses gazdálkodás első éveiben jelentős, amikor még az állatállomány nem fejlődött fel a kívánatos mértékig, de bizonyos termelési iránynál állandó jellemző is lehet.- 13 -