Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)
22. Az öntözéses gazdálkodás eredményességéről
22. táblázat Termelési költségek és hozamok a solti állami gazdaságban Ágazat Száraz Öntözött Termelési költség összesen Üzemi eredmény nyereség veszteség nyere- ség veszteség száraz 1 öntö- [ zött száraz öntözött kh m/Ft Kenyérgabona 1753 12 5 476 38 637 _ 12 Tak. gabona 1291 66 3 648 189 8425Kukorica 330 104 979 381237 4Silókukorica 305 147 716 367_ _ Szálastak. 398 112 995 288190 29 _ Pillangósok 504 526 1 524 1547629 1Másodvetés 121 113 61 79 67102Összesen: 4702 1080 13 399 2889 788 1056 173 ■ _-268 +173 1 kh üzemi eredmény: száraz nyereség: - Öntözött nyereség: 160, - Ft száraz veszteség: 56, - Ft Öntözött veszteség Jelenlegi állitásaink természetesen arra az esetre vonatkoznak, ahol a mezőgazdasági feltételeket többé-kevésbé biztositani tudjuk. A mezőgaz- dasági feltételek biztosítása nélkül minden további nélkül lehet ráfizetéses is az öntözéses termelés. A mai könyvelési megoldások mellett nem mutatható ki nyereség vagy veszteség olyan növényeknél, melyekből száraz termelés nincs. Hasonló a helyzet a rét-legelő öntözésénél is, a takarmánynövényeknél is, ha az elszámoló árakhoz viszonyítunk, több esetben mutatkozhat ráfizetés. Ezen is feltétlenül változtatni kellene. A közvetlen jövedelmezőségen kívül az öntözéses termelésben mindenütt van közvetetthatás is, mely a különböző növényeknél nagyon eltérő lehet. A közvetett hatások mérése azonban nem olyan egyszerű, mint a közvetlen eredményességé. Az öntözés közvetett hatását vizsgálva külön kell választani az árutermelő- és a takarmánynövényeket. Az árutermelést adó növényeknél a termelés biztonsága, kertészeti növényeknél a koraiság, minőség igen jelentős. Az öntözés közvetett hatásának tekinthetjük azt is, hogy az árutermést adó növényeket a legjobb termőhelyekre vihetjük.- 113 -
