Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

22. Az öntözéses gazdálkodás eredményességéről

répa nem került értékelésre, miután öntözetlen termelése cukorrépából a gazdaságnak nem volt, igy nem lehet összehasonlítani. 327 kh legelő-öntözésének sincs könyvelésileg kimutatható eredményessége, ezért az értékelésből eleve kimaradt. Ez a tény pl. alapvetően visszaveti az olyan fontos rét- legelőöntözés-fejlesztést. 164 kh maglucerna elemi kárt szenvedett, a biztositó téritett, igy az öntözés-értékeléséből kimaradt. 75 kh területen nyár végén lucerna-telepítést vézett a gazdaság. Vetés előtt és után öntözött. Ennek az öntözésnek a hatása könyvelésileg nem mutatható ki. Ugyanakkor a nyárvégi lucerna telepítésnél az öntözés jelentősége olyan nagy, hogy igen sok évben a csapadékhiány miatt nem lehet a telepítést elvégezni.

Az ismertetett kiesések miatt az értékelt öntözött terület 1080 kh.

A kiadott - viszonylag kis vízmennyiség indokolásául ismertetném Solton a tenyészidőben lehullott csapadékmennyiséget

Hónap:

Term, csapadék:

Csapadékos nap:

IV.

59,6

6

V.

31,6

3

VI.

121,2

7

VII.

26,6

5

vm.

44,4

4

IX.

17,5

1

X.

128? 1

7

429,0

33

Ilyen csapadékos időjárás mellett is minden öntözött kultúra nagyobb termelést adott, mint az öntözetlen. A terméstöbblet alakulásáról a 20. táblázat tartalmazza az adatokat. A többlettermés átlagos kh-kénti bruttó értéke 854,31 Ft volt.

Ennél tisztább képet muatat a 21. táblázat (lásd. 122. old.), mely a mérleg adatai alapján a száraz és öntözött növények önköltségét mutatja. Az egységnyi termék előállitási költsége - a silókukorica kivételével - minden növénynél - egyes esetekben lényegesen - kisebb, mint öntözetlenül. Kiemelkedően jó az öntözés eredménye az évelő pillangósok és a kukoricánál.

A 22. táblázat (lásd. 123. old.) adatai az üzemi eredményt mutatják. Az adatokból megállapítható, hogy a száraz termesztés veszteséges, az öntözött termelés jövedelmező volt.

A 23. táblázat (lásd. 124. old.) egységnyi területen (kh) mutatja a különböző növények teljes előállitási költségét száraz és öntözött körülmények mellett. A tiszta többletjövedelem az évelő pillangósok, kukorica és szálastakarmányok esetében különösen figyelemre méltó.

Vizsgálatot végeztünk olyan irányban is, hogy mekkora az 1 m^, illetve 1 mm öntözővízre jutó terméstöbblet értéke. E vizsgálat adatait a 24. és 25. táblázaton (lásd. 125. old.) közöljük.

Az adatok alapján bizonyítható, hogy az öntözés - még csapadékos- 110 -