Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

21. Az öntözéses növénytermesztés gazdaságosságának vizsgálata

Összefoglalóan tehát az öntözéses termelés gazdaságosságát alapvetően meghatározza;- az öntözőberendezés milyensége és a berendezés megfelelő kihasználása, ami alapvetően a termelés szerkezetével való összefüggésben jut kifejezésre,- a hozamokat befolyásoló trágyázás színvonala, mértéke,-a betakarítási költsége növekedése, ami viszont degressziv jellegű.

A termelési tényezők megfelelő összhangja esetén az összes költség is degresszive nő, ezért alapvető kérdés az öntözéses termelés bevezetésekor az igények pontos és megbizható felmérése, a feladatok jó kialakitása és a gazdaságra gyakorolt hatások rögzítése, valamint ezen körülmények érvényesitése, a termelés folyamán.

Az öntözési beruházások gazdasági vizsgálatán a beruházás révén elérhető gazdasági eredmények összességét és a beruházás létesítésével, valamint üzemeltetésével kapcsolatban felmerül ráfordítások viszonyát értjük.

A vizsgálat célja, hogy a várható eredménynek megfelelő beruházást jelentő öntöző berendezést válasszuk. Ezt több mutató segitéségével Ítélhetjük meg. A legfontosabb mutatók:- a fajlagos beruházás (Ft/kh),- - a megtérülési idő (év)- a hatékonysági mutató,- egy Ft beruházási és üzemelési költségre jutó termelési érték.

Mivel az öntözési beruházásokat a többlet termelés érdekében eszközöljük, a gazdaságossági vizsgálatok is a többletet érintik. A termelési gazdaságossági vizsgálata során ismerjük a többlet hozamot, ill.termelési értékét, valamint a többlet költséget is. Ebből számíthatók a beruházás gazdaságossági mutatói is.

A megtérülési idő egyik legfontosabb mutató, amit az alábbi összefüggésből számítunk:

B..

u

ahol

i = a beruházás-megtérülési ideje (év)

B = a beruházás értéke (Ft/kh)

= a jövedelem többlet öntözés hatására (Ft/kh)

A hatékonysági mutató (H) a megtérülési idő reciprokja, vagyis- 107 -