Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - Modellgazdaságok kialakítása
az öntözéses gazdálkodás gazdaságosságát és jövedelmezőségét, a vezetés szervezeti felépítését és szakemberszükségletét. A MÉM, az OVH és aTMI, a gödöllői Agrártudományi Egyetem Üzemtani Tanszékének bevonásával a megyei szervek javaslata alapján 1967-ben modellgazdasággá jelölte ki a békéscsabai Szabadság, a hajdúszováti Lenin, a kiskörei Vörös Hajnal, a kisújszállási Búzakalász, a rakamazi Győzelem, a törökszentmiklósi Aranykalász termelőszövetkezeteket. A TM1 a modellgazdaságok mezőgazdasági tervezésével, mint generál- tervezők a gödöllői Agrártudományi Egyetem Üzemtani Tanszékét bízta meg. A Tanszék a szarvasi ÖKI, a debreceni Agrártudományi Egyetem és a gödöllői Agrártudományi Egyetem Alkalmazott Üzemtani Tanszékének bevonásával megkezdte a modellgazdaságok komplex ágazati üzemi felmérését, a fejlesztési előterv, valamint a fejlesztési terv készítését. A modellgazdaságok fejlesztési célkitűzéseinél alapvetően fontosnak tekinthetjük azokat a körülményeket, melyek hosszú időre meghatározzák a gazdaság termelési irányát. A távlati feladatok meghatározásánál követelmény az olyan elképzelés megvalósítása, amely a gazdaság ágazatainak ökonómiailag indokolt fejlesztését tartalmazza. Ahhoz, hogy a gazdaságok elképzeléseit, fejlesztési célkitűzéseit az adott lehetőségekkel összhangban mérlegeljék, szükségessé vált a modellgazdaságok ágazati szintű felmérése és középtávú üzem fejlesztési terv elkészítése. A tervek komplex ágazati módszerekkel határozták meg a nagyarányú öntözésfejlesztésnek a gazdaság egészére és ezen belül az árutermelő ágazatokra gyakorolt hatását, az ágazati és a vállalati szintű gazdaságosságát. 1968-ban elkészült a békéscsabai, a hajdúszováti, a kisújszállási, a rakamazi és a törökszentmiklósi modellgazdaságok üzemfejlesztési terve. A megyei párt- és tanácsi szervek javaslata alapján a MÉM, az OVH és a 'I MI 1968-ban a kondorosi Dolgozók tsz-t és 1969-ben a taktaharkányi Petőfi tsz-t jelölte modellgazdasággá. Az új gazdaságirányítási rendszer a közgazdasági szabályozók (hitelés árpolitika, az állami támogatási rendszer) megváltoztatásával, különösen a beruházási keret központi lebontásos módszerének megszüntetésével, a hitellejárati idő csökkentésével új helyzetet teremtett arra vonatkozóan, hogy felül kell vizsgálni a modellgazdaságok kialakításával kapcsolatban hozott eddigi döntéseket. Szükségessé vált a modellgazdaságok létesítésével kapcsolatos célkitűzések korábban tervezett megvalósítási módjának felülvizsgálata és a modellgazdaságok tervének célszerű módosítása. Ezért 1969 augusztusában az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal, a Magyar Nemzeti Bank és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közösen alakította ki a modellgazdaságok fejlesztési elveit. A modellgazdaságok kialakításához szükséges beruházások finanszírozása csak az átlagos támogatási és hitelfeltételek mellett oldható meg. A kívánatos gyors fejlődési ütem vállalati saját forrásokból s az „első az egyenlők között' hitelbiztosítási elv alapján érhető el, ami az eredetileg tervezett gyors fejlesztési ütem módosításával jár. A békéscsabai Szabadság tsz-ben a túl magas fajlagos bekerülési költség miatt az öntözőfürt megvalósítására csak 1975 után kerülhet sor, 7* 99
