Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A Világterv javaslatai a mezőgazdaság és a vízhasznosítás fejlesztésére
A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ EGYÜTTES FELHASZNÁLÁSA Az új rendszerekben különös gondot fordít a Világterv a felszíni és felszín alatti vizek együttes felhasználására. Jó példa erre a marokkói Sebou-medence és a pakisztáni Brahmaputra-medence. A kettő együtt biztonságossá teszi a vízellátást és segíti a talajvíz szintjének szabályozásában is, ami létfontosságú kérdés pl. az Indus és Ganges medencéjében. A MEZŐGAZDASÁG ÉS AZ ÖNTÖZÉS FEJLESZTÉSÉNEK KÖLTSÉGEI A Világterv számításai szerint kb. 48 milliárd USA dollár összes beruházásra lesz szükség 1985-ig ahhoz, hogy a javasolt fejlesztéseket kivitelezzék. Ennek nagyobb része, kb. 37 milliárd $ az öntözésre jut. A nem öntözött új szántóterületek, valamint a vízrendezés és árvízvédelem 8, illetve 3 milliárd $-t emészt fel (8. táblázat). 8. táblázat A mezőgazdaság- és öntözésfejlesztési javaslatok (1962—1985) megközelítő beruházási költségei (millió dollár) Öntözés Öntözéstől nem függő alagcsövezés és árvízvédelem Öntözéssel nem kapcsolatos új területfejlesztés összesen Afrikának a Szaharától délre eső területe 893 59 208 1 150 Ázsia és Távol-Kelet 22 095 2 008 1 974 27 077 Latin-Amerika 7 259 390 4 093 12 342 Közel-Kelet és ÉszaknyugatAfrika 4 944 325 1 141 7 546 összesen 35 191 2 782 8 016 48 115 Az öntözési beruházásból nagy hányadot szánnak a meglevő rendszerek korszerűsítésére is. Az új területek berendezésére hektáronként felhasznált összeg a létesítménytől függően 200- 3000 dollár között változik. A vizsgált országokban a gazdák nem fizetnek az állami öntözőrendszerek használatáért. Mivel a karbantartás, az üzemeltetés és az amortizáció költségei az államra hárulnak, ezek nagyságrendjét a Világterv igyekezett körülbelül meghatározni, hogy a költségvetésbe be lehessen állítani. Az elemzés szerint ezek a költségek a beruházott tőke százalékával fejezhetők ki. A két fő összetevő: a tőketerhek — ezek rendszerint 5—7% között mozognak és az üzemeltetés, karbantartási és felújítási költségek, ami ezen felül 1,5 8,5%, attól függően, hogy a rendszerben van-e szivattyúzás, vagy nincs. így az éves terhek 6,5°/0 és 15% között mozognak (130-200 $\ha). 44
