Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)

II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - Dr. Fekete András: Vegyes csővezetésű esőztető-berendezések tervezésének módszere

az öntözési egységeket. A táblázat 1. oszlopának 1. sorában — a táblázaton is feltüntetett — üzemi egység 6-szorosa (6Fx = 6,91 ha) található. Az 1. oszlop 2. sora pedig az előbbi üzemi egység 12-szeresét, 3. sora 18-szorosát stb. tartalmazza. A táblázat 1. oszlopának utolsó sorában az üzemi egység 204-szeresét találjuk. A táblázat további oszlopai úgy kaphatók, hogy az üzemi egység 6-szorosát egymás mellé helyezzük. A táblázatot szemlélve megállapítható, hogy az oszlopok soraiban található számok az egymás mellé és egymás alá helyezett üzemi egységek összes területét jelentik.

A táblázat soraiban és oszlopaiban olyan nagyságú öntözési egységek találhatók tehát, amelyek mindegyike a kiválasztott üzemi egység 6-szorosa. Ez egyben azt is jelenti, hogy a táblázat a kisebb (3-szoros) öntözési egységeket is magában foglalja. A táblázatban szereplő öntözési egységek területe — az előzőeknek megfelelően — 3 ill. 6 egyenlő részre osztható, tehát a berendezett terület nagyságától függően lehetségessé válik az öntözési egység 1/3, 1/6 részének egyidejű öntözése.

Felvetődik a kérdés, hogy a táblázat sorait és oszlopait milyen nagyságú esőztető egységig célszerű folytatni. Ennek elsősorban a szivattyútelep vízellátása, az alkalmazandó legnagyobb csőátmérő, valamint a gazdaságos létesítés feltételei szabnak határt.

Az esőztető egységekre vonatkozó helyszínrajzi kialakítás táblázatos feldolgozásának eredményeként a táblázatok a következő jellemző adatokat tartalmazzák:

— az üzemi egység öntözési idejét, Te [nap];

— az üzemi egység nagyságát F1 [ha];

— egy szárnyvezetéken üzemelő szórófejek számát, n [db]; a szárnyvezetékek átlagos intenzitását, i [mm/ó];

— a hidránsok távolságát, Ht [m];

— az üzemi egység szárny vezetékállásainak számát, Nsz;- az üzemi egységen egyidőben üzemelő szárny vezetékek számát, N [db]; az öntözési egység nagyságát, F [ha];- az öntözési egységben szereplő üzemi egységek számát Ne [db].

Az esőztető öntözési egységek helyszínrajzi kialakításának módszeréről egyértelműen megállapítható, hogy az bármilyen alapadat és üzemelési rend esetén érvényes.

AZ ESŐZTETŐ ÖNTÖZÉSI EGYSÉGEK VIZSGÁLATA

Az előzőekben utaltunk arra, hogy az esőztető egységeket területi kiterjedésüktől függetlenül, hidraulikai, üzemi, mezőgazdasági szempontok egyidejű figyelembevételével kialakított ún. üzemi egységekből lehet felépíteni. A helyszínrajzi kialakítások során az előzőekben meghatározott üzemi egységeket is használtuk, és láttuk, hogy azokkal különböző nagyságú és alakú esőztető egységeket lehet létrehozni. Ezek közül az azonos nagyságú, de különböző alakú esőztető egységek létesítési költsége is különböző lesz. Ebből következik tehát, hogy minden esőztető egység esetében - külön meg kell keresnünk azt, vagy azokat az üzemi egységeket, amelyekhez a kérdéses esőztető egység legkisebb építési költsége tartozik.

338