Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)

II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - Dr. Dobos Alajos: Az öntözési egység kialakításának módszere

Az ilyen öntözőberendezéseknél ugyanis rendszerint olyan kötöttségek vannak (méretek és költségek), amelyek miatt az előzőekben említett lehetőségek (pl. 1/3) vizsgálatáról le kell mondani. A nagyüzemi igények kielégítésének is eleve adottak olyan korlátái (pl. táblák mérete), amelyek a tervező lehetőségeit behatárolják.

AZ ÖNTÖZÉSI EGYSÉG TERVEZÉSÉNEK VÁLTOZATAI

Az öntözési egység tervezési változatait két csoportra osztjuk: ezek az alapváltozatok és a kapcsolódó változatok. A változatokat elsősorban az öntöző- berendezés gazdaságos létesítése érdekében kell kialakítanunk és vizsgálnunk. Előfordul - elsősorban kutatómunkákban , hogy egyes mezőgazdasági alapadatok is változóként szerepelnek: pl. a napi üzemidő t = 14 18

óra. Az előzőekben megfogalmazott cél ilyen esetekben is érvényes, és sohasem jelenti azt, hogy a leggazdaságosabb megoldást az alapadatok módosításával kell elérni. Ezek az említett vizsgálatok ugyanis csak arra irányulhatnak, hogy elősegítsék a tervezéshez a legmegfelelőbb alapadat kiválasztását.

ALA PVÁLTOZÁTOK

Alapváltozatoknak nevezzük az öntözőberendezés azon változatait, amelyek az öntözési egység vagy öntözőberendezés jellegét és az öntözéses növénytermesztés alapvető feltételeit meghatározzák.

Ezek a változatok a következők: az öntözött terület nagysága;

— a mezőgazdasági alapadatok;- az egy tagban öntözhető terület nagysága; a mellékvezetékek iránya és hossza;

a szivattyútelepek száma és a területhez viszonyított elhelyezkedésük;- a vízszerzés egyéb változatai;

a magassági zónákra való osztás;

több tulajdonos vízszolgáltatásának összekapcsolása vagy különválasztása ;- a berendezés fajta stb.

Az öntözendő terület nagysága az öntözőberendezés tervezése során rendszerint csak akkor válik az alajn’áltozat jellegének meghatározójává, ha sor kerül egy nagyobb kiterjedésű terület egy és több szivattyúteleppel üzemelő berendezésváltozatainak vizsgálatára. Egy és két szivattyútelep esetén pl. három változatcsoportot kapunk: az egész terület és az egyik, illetve a másik részterület jöhet szóba.

A mezőgazdasági alapadatok akkor határoznak meg alapváltozatot, ha határértéket vagy esetleg más még közbenső értéket is felvesznek. Ide sorolható pl. a felületi öntözés köréből a h = 100 — 120 mm, T = 18— 21 nap, t = 14—16 óra értéktartományok előírása.

208