Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)

II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - Dr. Dobos Alajos: Az öntözési egység kialakításának módszere

részre osztottuk annak érdekében, hogy a csőhálózat létesítési költsége a feltételek figyelembevételével az elérhető legkisebb legyen.

Az alkalmazott jelölések; 1/3; 2x1/6; 1/4; 2x1/8; stb.

Az öntözési egység tervezése során tehát a következő lehetőségekkel számolhatunk:

a terület 1/3, 2x1/6, 3x1/9, 4x1/12, 1/4, 2x1/8, 3x1/12, 4x1/16 1/5, 2x 1/10, 3x 1/15 stb. részre osztása.

A felsorolt lehetőségek közül az esőztető berendezések tervezési esetei általában a következők:

1/3, rendszerint 600 ha alatti terület öntözése esetén;

2x1/6; 3x1/9; 4x1/12 stb. a 600 ha-nál nagyobb kiterjedésű öntözendő terület esetén.

További változatokat akkor kell megvizsgálni, ha az előző esetek valamilyen ok miatt nem alkalmazhatók — pl. ha a területet egy vasútvonal két részre osztja, akkkor az 1/3 nem alkalmazható, mert a táblásítás célszerűen nem oldható meg; a 2x1/3 pedig azért nem alkalmazható, mert a terület hat tábla kialakításához nem elég nagy stb. A további szóba jöhető változatok:

1/4; 2x1/8; 3 X 1/12 stb.

A módszer felületi öntözési egység kialakítása esetén is érvényes, azonban ott egyéb lehetőségek is — pl. héjcsatornás öntözőberendezés során előfordulhatnak. Mivel egy héj csatornából célszerűen két táblát kell öntözni, a páros táblaszámot adó esetek gyakrabban fordulnak elő.

Az egy tagban öntözhető terület nagysága tehát az a legnagyobb terület, amelyet az öntözési egységben legnagyobb táblaként vagy tömbként öntözni lehet. Ez a meghatározás nem jelenti viszont azt, hogy az adott terület feltétlenül tábla vagy tömb, ugyanis elegendő nagy területnél a több részre vagy több táblává való osztás is lehetséges. Így pl. 1200 ha esetén F/3 terület egyidejű öntözésével (Te = 6 nap) számolunk és azt két tagban vesszük fel (1/6), tehát akkor 2 db 200 ha kiterjedésű egy-egy tagban öntözhető területet kapunk. Ezeket a területeket 50 ha-os táblákra is fel lehet osztani (8 db). A tervezés szempontjából közömbös, hogy az évi üzemterv szerint 4 —4 táblát egyidejűleg egy-egy helyen, vagy a vetésterv alakulása miatt szétszórtan 8 helyen öntöznek. A berendezés tervezése során előírható bizonyos kötöttség, amely az öntözés üzemi feltételeit a költségek csökkentése érdekében megengedhető mértékben befolyásolja. Ilyen előírás lehet pl. az, hogy a fővezeték egyik oldalán csak 4 táblát lehet egyidejűleg öntözni. A szétszórt táblákon való öntözés, az öntözött táblák helyének bármilyen típusú megválasztása, a lehetséges öntözött tábla elhelyezési eseteknek csak egy-egy kombinációja. Ezek közül a tervezőnek csak azzal a hidraulikai szempontból mértékadó esettel kell foglalkozni, amely minden esetben az egy tagban öntözhető terület mértékadó helyen való elhelyezésének esete. A mértékadó üzemálláshoz tartozik a szivattyú mértékadó szállítómagassága, amelynek egyik összetevője a csőhálózat mértékadó nyomásvesztesége.

A mozgatható berendezések esetében az egyidejűleg, illetve az egy tagban öntözhető terület nagysága azonos, ezért ebben a témakörben az utóbbi fogalmat nem használjuk.

294