Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - Dr. Dobos Alajos: Az öntözési egység kialakításának módszere
időszakos koncentrálása mellett az öntözendő terület üzemszerű öntözésének terv-változatait, illetve tervét; az alapváltozatok (pl. szivattyútelepek száma, központi vagy szélső elhelyezése) közül a vizsgálandókat kiválasszuk, az öntözési egységet a szóba jöhető üzemi egységekből felépítsük, az öntözőberendezés mellékvezetékeinek lehetséges elhelyezési eseteit kidolgozzuk, a megoldás műszaki lehetőségeit és a mezőgazdasági igényeket összhangba hozva elkészítsük a terület táblásításának, tömbö- sítésének változatait, kijelöljük az öntözési egység úthálózatát, valamint a szivattyútelep végleges helyének és a fővezeték elhelyezésének változatait, majd az üzemelési renddel összhangban meghatározzuk a berendezés mértékadó üzemállását. A tervezés folyamatában ezután következik a fővezeték és szivattyútelep elhelyezési változatainak részletes vizsgálata. Ezek a lépések egymással is összefüggnek, de kihatnak a mellékvezetékekre még akkor is, ha azok valamennyi változatnál ugyanazon a helyen maradnak. A fővezeték helyének megváltoztatásával megváltozik a mellékvezetékek hossza (pl. az egyik oldalon nő, a másikon csökken). A vizsgálat keretében - a változatok számának szükséges mértékű növelésével el kell jutnunk az egyes alap- változatok leggazdaságosabban létesíthető csőhálózatának kiválasztásáig. Az egyes alapváltozatokhoz tehát a tervezés eddig ismertetett szakaszéiban elkészül 1 1, adott feltételek között leggazdaságosabban létesíthető öntözőberendezés. A berendezések létesítési költségeiben - tapasztalataink szerint az eltérések nagyságrendje igen jelentős lehet. A tervező ezeket a változatokat, mint az alapváltozatok legkedvezőbb eseteit hasonlítja össze, de vizsgálja azt is, hogy újabb alapváltozat felvétele nem lenne-e indokolt, majd a legkedvezőbb berendezés-változatot fogadja el. A tervező ezután a kivitelre alkalmasnak ítélt berendezésen elvégzi a kisebb módosításokat, majd behatóan elemzi az építés módját és lehetőségeit. A módszer elveinek leírása során arra törekedtünk, hogy a tervezési folyamat jelenleg megvalósítható jellegét, illetve a vizsgálandó változatok nagyságrendjét és az igények egyre növekvő tendenciáját is érzékeltessük. A tervezéssel szemben támasztott igények növekedéséi a tervezési és méretezési módszerek utóbbi évtizedben elért fejlődése is segítette elsősorban azzal, hogy a tervezés műveleteinek elvégzését rendkívül meggyorsította és a gazdaságos létesítés feltételeit alapvetően javította. A számítógép a ma használt programokkal rövid idő alatt megoldja a feladatot, így ma mód van arra, hogy a gazdaságos létesítés érdekében vizsgálandó esetek körét a szükséges mértékig bővítsük. Igyekeztünk rámutatni arra is, hogy az alkotó- tervezői munkának jók a feltételei, mert számos méretezési módszer és kidolgozott irányelv áll rendelkezésre. A tervezőnek csupán a részfeladatok megoldására kidolgozott módszereket kell alkalmaznia az öntözőberendezés létrehozása soréin. A vizsgálatra érdemes változatok csoportjának kialakításában és az értékelésben kell elsősorban a, mérnöki alkotókészséget kifejtenie. Az adott helyen leggazdaságosabban létesíthető öntöző berendezés az, amellyel a tervező jelzi, hogy gondolatai, a módszerek és a segédeszközök alkalmazásával értékes alkotássá váltak. A továbbiakban a módszer alkalmazásához szükséges elveket és megoldásokat ismertetjük, majd végül a gyakorlati alkalmazást mutatjuk be. 19* 291
