Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - Dr. Dobos Alajos: Az öntözési egység kialakításának módszere
A mezőgazdasági igények megkövetelik, hogy az esőztető vagy felületi öntöző szárnyvezeték által kiadagolt csapadék illetve vízhozam egyenletessége a szárnyvezeték mentén 10%-nál nagyobb mértékben ne változzék, azaz <?rx = 1.1 QiEzen feltétel adott csőátmérő esetén behatárolja az esőztető szárnyvezeték hosszát, felületi öntözés esetén igényt jelent a vízkiadagoló csőszakasz megfelelő kialakítására. A szórófejek kötése (figyelembe véve az éjszakai üzemet, valamint a telepítés egyszerű végrehajtására vonatkozó igényt) négyzetes vagy tégla- lapos lehet. Ettől csak beépített esőztető berendezések esetén (pl. fagyvédelmi esőztető) lehet eltérni. így a szórófej i li jelleggörbéjének alakja olyan legyen, amely az alkalmazott kötési módok esetén biztosítja az egyenletes csapadékelosztást. A szórófejek kötését (különös tekintettel a szélhatásokra) úgy kell megtervezni, hogy az öntözött területek a kritikus ponton (pl. négyzetes kötésnél a négyzet középpontjában) a legtávolabbi szórófejnél is legalább 1,5 1,5 m-rel átfedjék egymást. Ez az igény a leggyakrabban alkalmazott 24 m X 24 m négyzetes szórófej kötésnél A’mjn — 18,5 m szórási távolságot jelent. Megemlítjük, hogy a gyakorlatban általában ennél nagyobb biztonságra törekszünk és /?niin — 10 20 m körüli szórási távolságot biztosítunk. A KIALAKÍTÁS MÓDSZERE Az öntözési egységben az öntözés időről időre koncentrálódik a terület meghatározott hányadára (tábláira, tömbjeire), de ez sem kerül egyidejűleg öntözésre, mivel a vízkiadagolást is koncentrálni kell az adott feltételeket kielégítő minimális számú szárny vezetékre (08. ábra). (Kivételt csak a fagyvédelmi esőztető berendezés képez.) A Tc = 6 nap előírás ezen lehetőségeket egyértelműen behatárolja. Az öntözési egység egész területét T idő alatt egyszer meg kell öntözni, vagyis ez idő alatt az üzemelő szárnyvezetékeknek a részükre kijelölt valamennyi szárnyvezetékállásba el kell jutniuk. Ez a folyamat az öntözés- üzemelés,, amely a vízkiadagolást, a csövek szállítását, szerelését, a szivattyú- telep üzemeltetését stb. jelenti. Az öntözőberendezés szempontjából üzemelési rendről beszélünk, amely a céltudatosan megtervezett műveletsort rögzíti és azt jelenti, hogy a berendezés szárnyvezetékei a legkedvezőbb szállítási, vontatási, gyaloglási úthosszák, minimális anyagmozgatás és a munkaerőfelhasználás figyelembevételével kidolgozott, megtervezett, üzemelési folyamat, azaz üzemelési terv szerint jutnak el a részükre kijelölt helyre. Az üzemelési folyamat egyrészt a berendezés hidraulikai viszonyait befolyásolja, másrészt igényt támaszt a berendezés tervezéséhez (minden üzemállásban biztosítani kell a szükséges vízhozamot és nyomást). Az öntözési egység kialakításának módszere arra szolgál, hogy segítségével kidolgozzuk az öntözésnek a terület meghatározott hányadára való 19 Az öntözés 289
