Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - Dr. Ijjas István: A vízszállító cső- és csatornahálózat méretezése elektronikus számítógéppel
A módszer algoritmusát a program vázlatos folyamatábrája mutatja (85. ábra). A mellékvezetékeket az elágazási pontok két részre osztják. Az egyes részek méretezésére a mellékvezetékek végén elhelyezkedő szárnyvezetékek vízszállítása lesz a mértékadó. Határozzuk meg a /-edik mellékvezeték i-edik elágazási pontján csatlakozó fővezeték két oldalán elhelyezkedő mellékvezeték-részek költség- minimum-poligonját és jelöljük azokat szimbolikusan A [ey ,-j-vel, illetve B[ej, (]-vel. A költségminimum-pobgonok szakaszos módszerrel, illetve dinamikus programozással határozhatók meg. A teljes mellékvezeték (a fővezeték két oldalán) költségminimum-poligon- ját a két mellékvezeték költségminimum-poligonjainak összegezésével állíthatjuk elő. Szimbolikus jelöléssel: ( = ^[ey,í] + -^[eÁí] • Minden elágazási pontra vonatkozóan egy-egy olyan C[ey í] költségmini- mum-poligon határozható meg, amely a mellékvezeték szempontjából lehetséges nyomásveszteségekhez adja meg a teljes mellékvezeték optimális költségét. Amikor a vizsgált elágazási pont a terület szélén van (i = 1), akkor C[ej,t] = A[ejti] . A szivattyúteleptől legtávolabbi mellékvezetéket (j = 1) vizsgálva a <7[ey,,] költségminimum-poligon egyben az ey- ,• elágazási pontig terjedő csőhálózatrész költségminimum-poligonja lesz, azaz: Kx[elti] = C[ehi]. Állítsuk elő a szomszédos mellékvezetékek n-edik elágazási pontját összekötő fővezeték-szakasz (86/a ábra) költségpoligonját (D[ej n ey+ljn]). Az e; n és az ey+1 n elágazási pontot összekötő fővezeték-szakasz és az ey n pontot megelőző csőhálózat-rész együttes költségminimum-poligonja a K[ejtn] és a -D[ey>- ey+1>n] költségpoligon sorba fűzésével állítható elő. Szimbolikus jelölésekkel: ^•Á-ej+l,n] — K-iC,n] •*- D\ej n 1,n] • Az ey>n elágazási pontot az ey+1(- elágazási ponttal összekötő fővezetékszakasz hossza nagyobb az ey „ és az ey+l n elágazási pontot összekötő fővezeték szakasz hosszánál. A különbség: AL = L[eJtn 6y+x,í] ^iej,n ej+in] • A feladat megoldása 2 70
